A RehabJob csapata is felfigyelt arra, hogy az elmúlt hetekben számos rádió és tévécsatornán, újságban és más felületeken találkozhattunk azzal a hirdetéssel, ami felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben valamilyen védett tulajdonságunk miatt hátrányos megkülönböztetés ér, van egy fórum, egy hatóság, amelyhez védelemért fordulhatunk. Védett tulajdonság, hatóság, védelem? Egyáltalán mi az a védett tulajdonság? Van egy Hatóság, ami foglalkozik azzal, ha hátrányosan megkülönböztetnek? Bennünk is felötlöttek kérdések, ezért felkerestük az közintézményt, hogy megismerhessük a működését és hogy tulajdonképpen, hogyan is tud segíteni.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) célja a reklámkampány elindításával részben épp az volt, hogy felkeltse a figyelmet és tudatosítsa az emberekben, hogy van joguk megvédeni magukat, amennyiben az úgynevezett védett tulajdonságok valamelyike okán sérelem, megkülönböztetés éri őket.

A Hatóság weboldalán részletesen és jogi precizitással megfogalmazottan tudhatja meg az olvasó, melyek is ezek a védett tulajdonságok. Ilyen az, ha valakit a bőrszíne, nemi vagy faji hovatartozása, életkora, vagy egészségi állapota, politikai véleménye, anyasága stb. miatt  hátrányos helyzetbe hoznak.

Dr. Gregor Katalint, a Hatósági és Jogi Főosztály vezetőjét kérdeztük arról, hogy milyen esetekben keresik meg őket a legtöbbször és mit csinálhat ilyenkor a Hatóság,hogy megvédje a hozzájuk forduló jogait?

-Melyik az a védett tulajdonság, ami miatt a legtöbb sérelem érte az embereket, amiért Önökhöz fordultak segítségért?

-Tizenkilenc védett tulajdonságot határozott meg a jogszabály. Ebből leginkább a női nemhez tartozás, az anyaságuk, az életkoruk, a fogyatékosságuk és a roma nemzetiséghez tartozásuk miatti hátrányos megkülönböztetés miatt fordulnak hozzánk. Elsősorban a foglalkoztatás és a szolgáltatások területén jelentkeznek ezek a problémák. Sokszor jelzik babakocsival közlekedők, vakvezető kutyások, hogy nem engedik be őket gyógyszertárba, élelmiszerüzletbe. Két nappal ezelőtt egy olyan panasz érkezett, hogy valakit babakocsival nem engedték be az iskolába, tehát kint kellett volna hagyni az iskola előtt a babakocsit, hogy az anya a nagyobbik gyerekéért bemehessen az iskolába.

-Hányan keresik meg Önöket évente?

-A tavalyi ügyfélforgalomból tudnék kiindulni. Érdemi ügyben közel kilencszáz volt azon panaszok száma, aminek első látásra köze volt az egyenlő bánásmód megsértéséhez. Ennél jóval többen fordultak hozzánk, de sok olyan eset is volt, ahol  az ügyintézőnek el kellett utasítani a panaszost, mert más  volt az illetékes, vagy túl régi üggyel jöttek hozzánk. Azokban az esetekben is, ha nem ránk tartozik a dolog, vagy más a probléma a beadvánnyal, mindenképpen válaszolunk. Megírjuk, hogy miért nem tudunk mit kezdeni a panaszával. Azért, mert már rég kifutott a határidőből, vagy mert fogyasztóvédelmi, munkaügyi hatóság stb. az illetékes.

-A weboldalukon található több tanulságos esetet is leírnak, ahol jogorvoslatot talált a panaszos. Úgy tűnik, jelentős hányada a hátrányos megkülönbözetéseknek a sértett fogyatékosságát, egészségi állapotát érinti.

-Igen, ahogy említettem az előbb, az egyik leggyakrabban előforduló esetek ezek. A tavalyi évben 31 jogsértést megállapító döntés született, vagyis megállapítottuk,hogy az eljárás alá vont illető, vagy cég diszkriminált és elmarasztaltuk. 77 esetben elutasítottuk az ügyet, mert nem történt diszkrimináció, 28 esetben egyezséget kötöttek a felek, 105 esetben az eljárást végzéssel szüntettük meg.(Hatáskör hiány miatt, vagy mert az ügyfél visszavonta a panaszát stb.)A maradék ügyekben tájékoztató levelet küldtünk, vagy tájékoztattuk az illetőt, hogy hova forduljon, polgári,  munkaügyi bírósághoz stb.

-Melyek voltak azok az esetek, ahol egészségi állapot, fogyatékosság miatt diszkrimináltak valakit?

-Egészségi állapota miatt a foglalkoztatás területén egy esetben, a szolgáltatások igénybevétele területén szintén egy esetben állapítottunk meg jogsértést.  Fogyatékossága miatt egy embert ért diszkrimináció a foglalkoztatás területén, azaz nem vették fel az adott munkahelyre, egy másikat pedig már a foglalkoztatása alatt érte a diszkrimináció. Ebben az esetben a munkáltató nem biztosította az illető számára azokat az eszközöket, ami az ő munkáját megkönnyítette volna. Ez esetben egy csökkent látóról volt szó, akit korábban segítettek egy megfelelő képernyő használatával, amit később bosszúból a munkáltató megvont tőle.

Volt egy olyan eset is, ahol az oktatás-képzés során ért megkülönböztetés valakit a fogyatékossága miatt, ami eléggé jellemző.

-Ez mit jelent?

-Az iskolák igen gyakran arra való hivatkozással, hogy nincs megfelelő pedagógus eltanácsolják a gyereket. Van olyan is, hogy felvesznek felsőoktatási intézménybe fogyatékos hallgatót és utána kiderül, hogy nem tud letenni bizonyos vizsgákat, holott erre már az elején figyelmeztetni kellett volna. Ilyen eset fordult elő egy vak hallgatóval, aki gyógytornásznak tanult és nem tudta befejezni a tanulmányait.

-Amikor beérkezik az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz egy panasz, mi történik a továbbiakban?

-Bejön a kérelem és megvizsgáljuk, hogy egyáltalán ide tartozik-e.

Amennyiben igen, megnézzük, szerepelnek-e a beadványban azok az adatok, amelyekre nekünk szükségünk van ahhoz, hogy az ügyet kivizsgálhassuk. Megjelölte-e a panaszos azt a védett tulajdonságát, amivel kapcsolatban a jogsérelmet elszenvedte, megírta-e precízen, mi volt az a hátrány, ami érte, pontosan jelezte-e az időpontot, amikor ez történt és világosan meg kell neveznie, címmel, névvel, hogy ki, vagy mi volt az, ahonnan a jogsértés érte.

Ezt követően eljárás alá vonjuk a céget, intézményt stb. Az intézmény, cég vezetője értesítést kap, hogy adott időpontban a megnevezett személy kérésére eljárás indult ellene. Természetesen megnevezzük pontosan a panaszost. Ilyenkor még ki lehet igazítani az addig leírtakat, tanúkat lehet hozni, plusz iratokat, bizonyítékokat. Van, hogy a helyszínre is kimegyünk, vagy szakértőt fogadunk az ügy pontosabb kivizsgálása érdekében. Ha a tényállás további tisztázást igényel, a hatóság tárgyalást tart, ahol meghallgatja a feleket, tanúkat. Ezt követi a határozat.  Van úgy, hogy itt, a hatóság előtt a felek egyezséget kötnek. Amennyiben ez nem történik meg és a kérelmezőnek volt igaza, akkor szankciót határozhatunk meg. Kérhetjük a jogsértés megszüntetésére (pl.: zaklatás esetén kérhetjük, hogy a munkáltató a zaklatót különítse el a panaszostól, helyezze át) és kötelezhetjük pénzbírság megfizetésére is, ami 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedhet. Elrendelhetjük azt is, hogy a határozatunkat tegye közzé a honlapján és mi is közzé tehetjük, méghozzá megnevezve pontosan a jogsértőt.

Amennyiben a panaszosnak nem volt igaza, elutasítjuk, de ha előfordul, hogy rosszhiszemű volt – ilyen eset ritkán fordul elő-, akkor az eljárás során felmerült költségek megfizetésére kötelezhetjük. Az intézménynek, cégnek meghatározott időkereten belül válaszolnia kell, ha van, csatolnia kell iratokat, bizonyítékokat, dokumentumokat, tanúk elérhetőségét stb.

Például, ha egy panasz az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének megsértése miatt került elénk, akkor csatolnia kell iratokat, kimutatást, hogy a panaszossal összehasonlítható helyzetben lévőket milyen munkabérrel foglalkoztatják stb.

Amennyiben az iratokból nem derül ki, hogy mi történt, tárgyalást tartunk. Megidézzük az eljárás alá vontat, a tanúkat, a kérelmezőt is értesítjük.

-Az elmúlt években kirajzolódik-e valamilyen tendencia, változott-e valamit a benyújtott panaszok száma, vagy azok tartalma?

-Megfigyelhető az, hogy egyre többen igyekeznek olyan civil szervezeteket igénybe venni, általuk benyújtani a panaszt, akik képviselik is őket az eljárásban. Nagy szerepe van a civil szervezeteknek, akik olyan problémákat képviselnek, ami nagy tömegeket érint. Tipikusan ilyen az akadálymentesítés kérdése. Ők indítottak kezdeményezéseket, hogy iskolák, kórházak, rendelőintézetek, egyéb középületek akadálymentesítettek legyenek. Civil szervezet adott be nemrég panaszt, mivel számos HÉV- megálló, aluljáró nem akadálymentesített.

 - Milyen szolgáltatásokkal, segítik az Önökhöz fordulókat?

 - A TÁMOP 5.5.5. projekt keretében vannak képzéseink: jogi és érzékenyítő tréningek, workshopok.   Ügyfélfogadás van minden hétfőn délután Budapesten, az Egyenlő Bánásmód Hatóság székhelyén. Minden megyeszékhelyen működik egyenlő bánásmód hatósági referens, ők ügyvédek, akik meghatározott időben fogadják a panaszosokat és rendszeresen mennek a kistérségekbe is segíteni a panaszok felvételét, illetve eligazítani a hozzájuk fordulókat.

- Reklámkampányuk hatására megnövekedett az Önökhöz fordulók száma?

- Erről igazából csak a kampány lezárása és értékelése után tudunk beszélni április végén.

A blogunk következő bejegyzésében majd olvashattok a hatóság képzéseiről, workshopjairól és hogyan próbálják érzékenyíteni az embereket a védett tulajdonságokkal kapcsolatban!