Rehab Blog

Blog megváltozott munkaképességűeknek és mindenkinek szól, akit érdekel ez a téma. Ha kérdéseid vannak, amiket nem mersz feltenni, itt megteheted! Ha sikeres vagy, és nem mondhatod el senkinek, itt megteheted! Ha munkáltató vagy, és nem tudod, merre indulj el, itt megmutatjuk! Ha munkáltató vagy, és már megtaláltad a te emberedet, mi bemutatjuk! Célunk egy olyan blog működtetése, mely nemcsak tájékoztat, hanem új munkahelyek születéséhez is hozzájárul.

Ne maradj le rólunk!

Partnereink

 

lathatatlan_logo.jpg

salvavita_logo.jpg

 

fbm logó.png

 

Rehabilitációs állásbörze

2015.12.16. 10:29 koordinátor2

Lezárult a „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” nevet viselő TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 kiemelt projekt, és ezzel együtt véget ért a projekt keretében rendezett országos állásbörze-sorozat. A projektről és annak befejezését jelentő állásbörze tapasztalatairól beszélgettünk Daczi Péterrel, a projekt szakmai vezetőjével.

  • A 2012 novemberében indult program célja az volt, hogy minél több megváltozott munkaképességű embert sikerüljön visszasegíteni a munka világába. Nem könnyű egy - akár már több éve munkából kiesett - megváltozott munkaképességű embernek munkát találni. Hány potenciális munkavállalót sikerült elérni?

 

  • Az Európai Uniós forrásból finanszírozott, 13,7 Milliárd forintos program célja nem csupán az ügyfélkör illetve a munkáltatók elérése, felkutatása volt. Ennél jóval többet akartunk elérni, a komplex munkaerő kínálat fejlesztését és felkészítését. 10 ezer ügyfelet (munkavállalót) terveztünk bevonni és végül 12 465 fővel sikerült együttműködési megállapodást kötni. A megállapodás megkötése azt jelentette, hogy az ügyfél – vagyis a potenciális munkavállaló – a program résztvevőjévé válik. Ez pedig azzal járt, hogy minden olyan szolgáltatásban és támogatási eszközben részt vehetett, aminek segítségével kompenzálni lehetett a tartós távollétét a munkaerő-piactól és az ezzel párhuzamosan kialakult egyéni problémákat. A programban igyekeztünk minden eszközt megragadni annak érekében, hogy a meglévő akadályokat legyőzhessék az ügyfelek és visszahelyezhetőek legyenek a nyílt munkaerő-piacra. Komoly egyéni felkészítés folyt ennek érdekében.

 

  • Ez mit jelent?

 

  • Ez tulajdonképpen egy összetett folyamat, egy személyre szabott egyedi tanácsadás, felkészítési folyamat volt, ahol fő segítségként a munkatársainkkal leültek a munkavállalók. Ők megfogalmazták az elvárásaikat, munkatársaim meg segítettek abban, hogy saját nehézségeiket és erőforrásaikat megismerjék, hogy a képességeiket, végzettségüket szinkronizálni tudják a kínált munkákhoz, tréningeken vettek részt, de akár a megfelelő önéletrajzot is megírták együtt. Mint említettem ez egy folyamatot, több találkozást is jelentett a kollegákkal, akik az első interjútól nyomon követték, segítették a jelentkezőket a munkába helyezésen át még a későbbiekben is a munkahely megtartása érdekében. Országszerte 83 helyszínen voltak ott a kollegáink, hogy szolgáltatásaink minél könnyebben elérhetőek legyenek az ügyfelek számára.

A programban egyébként azok a rehabilitációs ellátásban részesülők vehettek részt, akiket a Kormányhivatal irányított hozzánk, és akikről azt gondolták, hasznos lehet számukra a részvétel.

 

  • Végül is hány embernek sikerült az elhelyezkedés?

 

  • Összesen 8 600 fő volt, akinek támogatással (a munkaadó bérköltség támogatást kapott) sikerült elhelyezkednie a program során és mintegy 1 200 ügyfelünk a munkatársaink által nyújtott szolgáltatásoknak köszönhetően támogatás nélkül tudott elhelyezkedni. Október 15-én volt egy felmérés, hogy mennyire tartós a projektben résztvevő dolgozók munkába állása. Abban az időszakban 4200 ügyfelünk dolgozott, akit már támogatás nélkül foglalkoztattak a munkáltatók. Volt olyan munkaadó, aki csupán csak a támogatás időszakáig tudta foglalkoztatni a megváltozott munkaképességű dolgozót, de még ez a pár hónap is igen hasznosnak bizonyult mindkét fél számára. A munkáltató megismerte, mit jelent megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatni, másfelől pedig a dolgozó önbizalmat szerzett, hogy képes helyt állni a nyílt munkaerő-piacon. Azok az esetek természetesen az igazi siker történetek, amikor a támogatás megszűntével is tovább foglalkoztatták a megváltozott munkaképességű embereket.

 

  • Tapasztalható valamiféle eltérés, egyenlőtlenség országon belül, már ami a program iránti érdeklődést, illetve az állásbörzén való részvételt illeti?

 

  • Igen, létező dolog a területi egyenlőtlenség, ami az általános munkaerő-piaci helyzet mentén jól tükröződött mind a program iránti érdeklődésben, mind az állásbörzéken való részvételben. Nagy általánosságban elmondható, hogy míg Nyugat-Magyarországon kevesebb a nem dolgozó rehabilitációs ellátásban részesülő és így kevesebb ember volt bevonható a programba, addig Kelet-Magyarországon sokkal több ember és munkaadó jelentkezett. A Közép-Magyarországi Régió területén (Budapest-Pest megyében) volt a legtöbb ügyfél, ezt követte Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék a legtöbb programrésztvevővel. Kollegáink tapasztalata alapján nehezebb volt a nyugati megyékben élőket bevonni, mert az ott élők számára a határok közelsége és a munkaerő-piaci helyzetkép alapján jóval több lehetőség áll rendelkezésre, mint a keleti országrészben, ahol egyébként is alacsonyabb a foglalkoztatottság és magasabb a munkanélküliség. A Duna-Tisza közében és a keleti megyékben élő ügyfeleink programon belüli nagyobb részvételi aránya vélhetően annak is köszönhető, hogy a kedvezőtlen munkaerő-piaci körülmények miatt ezeken a területeken lényegesen nehezebb az elhelyezkedés, nagyobb szüksége van az embereknek a külső segítségre, támogatásra. Az állásbörzén is tapasztalható volt ez az országrészek szerinti egyenlőtlenség.

 

  • Képzéseket is indítottak, mik voltak ezek?

 

  • Sokféle képzést indítottunk. Legnagyobb hangsúly az informatikai, számítógépes felkészítő tanfolyamokon volt, annak érdekében, hogy az ügyfeleink digitális írástudását fejlesszük. De volt targoncavezető, cipőfelsőrész-készítő és többféle nyelvismeret fejlesztésére irányuló csoportos tanfolyamunk, de eladó, bérügyintéző, web fejlesztő egyéni képzésünk is. Emellett sok munkaerő-piaci, illetve kompetencia-fejlesztő tréninget indítottunk az ügyfeleink részére annak céljából, hogy minél könnyebben képesek legyenek a munkaerő-piacra visszatérni.

Sajnos kevés érdemi – hosszabb képzési időt igénylő, „fajsúlyosabb” - szakképzettséget nyújtó képzést tudtunk elindítani - ami pl. OKJ-s végzettséget ad -, mert az ügyfelek tanulási hajlandósága viszonylag alacsony volt. Már nehezen vág bele a tanulásba az, aki sok esetben 8-10 évig nem dolgozott, vagy 50 év feletti. Nem érzi, hogy perspektíva lenne abban, hogy tanuljon, és a megszerzett végzettségének megfelelően helyezkedjen el. Tipikus volt, hogy amennyiben adódott egy azonnali munkalehetőség inkább azt választották az ügyfelek, mint egy hosszabb időtartamú, nagyobb energia befektetéssel járó képzést.

 

  • Az országszerte megrendezett állásbörze a több évig tartó projekt záró eseménye, illetve eseménysorozata volt. Milyen célcsoportnak szánták a börzét, hiszen – úgy tűnik – a projekt során már akit tudtak, elértek?

 

  • Az állásbörzét azoknak szántuk, akik részt vettek a programban, de 2015 őszéig nem tudtak tartósan elhelyezkedni. Tulajdonképpen egy plusz esélyt akartunk teremteni számukra. Másfelől pedig az ügyfelek támogatott foglalkoztatását elősegítő, munkaadókkal kötött több, mint 3000 bérköltség-támogatási szerződésünk szeptember végén zárult le és gondoltuk, hogy nem minden munkavállalót foglalkoztatnak majd tovább a munkaadók, ezért megoldást kerestünk. Kidolgoztunk egy intézkedési rendszert, melynek keretében intenzív állásfeltárás indult, a munkát kereső megváltozott munkaképességű és a programban résztvevő embereket tréningekkel és egyéni szolgáltatásokkal ismét felkészítettük és megszerveztük az állásbörzét. Ez szeptember 22. és november 4-e között zajlott, országszerte 19 helyszínen. Az állásbörzék napirendje sajátos konstrukcióra épült. Reggel indult a rehabilitációs állásbörzével az ügyfélkörnek és a munkaadóknak, majd 11 órától egy megyei záró konferenciát tartottunk az érdeklődő munkáltatóknak és partner szervezeteknek, ahol munkatársaink bemutatták a program országos és a megyei eredményeit. Itt munkáltatók és munkavállalók személyesen is beszámoltak a projekttel kapcsolatos tapasztalataikról.

 

Nagyon sok munkánk volt abban, hogy az állásbörzére felkészítsük a munkát kereső megváltozott munkaképességű ügyfeleinket, és a visszajelzések alapján ez egyértelműen sikeres volt. A munkáltatók is elismerésüket fejezték ki, miszerint meglepő volt, milyen profi önéletrajzzal, jó kérdésekkel, felkészülten mentek a börzére a munkát keresők. 479 munkáltató vett részt az állásbörzén – akik több, mint 4000 megváltozott munkaképességű munkavállalót szerettek volna foglalkoztatni – adott esetben több munkatársukkal együtt, hogy segítsék a munkát keresők minél teljesebb körű tájékoztatását. 3369 regisztrált ügyfelünk volt jelen az állásbörzén, akik 6687 álláspályázatot adtak le, tehát az ügyfelek több helyre is beadták jelentkezésüket. A munkáltatók visszajelzése alapján 1836 fő az, akit szeretnének felvenni, akinek a foglalkoztatására esélyt látnak. Ez a szám reményeink szerint még nőhet, hiszen a kapcsolatot felvették egymással a munkát keresők és kínálók és lehetséges, hogy a jövőben a kétfelől érkező igény találkozik.

  • A legfőbb tapasztalata Önöknek mi a projekttel kapcsolatban?

 

  • Nagy eredmény, hogy tettünk egy fontos lépést a szemléletformálásban, a „mentális gátak” lebontásában. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával a munkáltató szembesülhetett azzal, hogy azon előítéletnek nincs alapja, hogy a megváltozott munkaképességű ember rosszabb munkaerő lenne. Kiderülhetett, hogy semmi alapja munkáltatók részéről jelentkező sztereotípiáknak, mindez leginkább tapasztalathiányból fakad, mert a megfelelő munkakörben a megváltozott munkaképességű munkatársak hasonló teljesítményre képesek jóval nagyobb elköteleződés mellett. A bértámogatás megszűntével a támogatott foglalkoztatásban részesült 8600 főből közel 3000 főt foglalkoztattak tovább! Ez azt bizonyítja, hogy képzéssel, tájékoztatással, információ átadással, a segítség széles körű megadásával, egyénre szabott támogatással lehetséges, hogy valaki akár hosszú évek után is újból teljes életet élhessen, munka mellett. Munkatársaim nagy örömmel számoltak be arról, mekkora siker volt látni, hogy az első bátortalan, a dologban nem igazán bízó, kilátástalan helyzetben lévő embernek pár hónap elteltével mennyire megváltozott az élete, amikor hosszú munkanélküliség után sikeresen elhelyezkedett és egy jó munkahelyet talált!

 

  • Lesz valamiféle folytatása ennek a projektnek?
  • Decemberben indul egy új projektünk, ami hasonló céllal, hasonló eszközökkel kívánja a megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját és munka világába történő visszatérését elősegíteni. Az új projektben egy úgynevezett keresletvezérelt képzési rendszert szeretnénk megvalósítani, azaz a munkaadók által jelzett, betöltendő munkakörökhöz szükséges szakmákban indítunk majd képzéseket az ügyfélkör munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének fejlesztése, az elhelyezkedés elősegítése érdekében. Emellett megpróbálunk egy olyan új - ösztönző - támogatást is kidolgozni, hogy ügyfeleink képzés iránti érdeklődése növelhető legyen, mert a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismeret, képzettség hosszú távon jóval kifizetődőbb lehet számukra és a társadalom számára is, mint egy rövid időtartamú, átmeneti foglalkoztatás. Sajnos többször fordul elő ugyanis, hogy hiába van meg a szakmája, szakmai tudása az illetőnek, épp a betegsége, egészségkárosodása miatt nem tud már többé az eredeti szakmájában elhelyezkedni, ezért a képzés a különböző szolgáltatásokon alapuló fejlesztés-felkészítés és munkatapasztalat-szerzés elősegítése mellett a legfontosabb eszköz a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjában. Úgy érzem, a projektünkre nagy igény lesz az ügyfélkör és a munkaadók részéről egyaránt, amellett, hogy a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piacán óriási, kihasználatlan potenciált jelenthet a 25 fő feletti munkaadókra vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás fizetése által előírt foglalkoztatási kvóta, amely a 2014-es évre vonatkozó adatok alapján több, mint 65.000 megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására teremthetne lehetőséget, amennyiben a munkaadók a befizetés helyett az egészségkárosodott emberek foglalkoztatását választanák.

RehabJob

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rehabjob.blog.hu/api/trackback/id/tr768176526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.