,,Bíztam magamban, hogy meg tudom csinálni!”

Manapság vegyes hangvételű híreket olvashatunk a munkaerőpiacról. RehabJobosokként úgy gondoljuk, hogy ehhez a képhez nekünk kötelességünk hozzájárulni több évtizedes személyzeti tanácsadásban szerzett tapasztalatunk folytán. Ezen törekvésünk egyik eredménye a rehabjob.hu oldal, így lehetőségünk van kiemelni fontos, ,,mindennapi” sikereket, amik ösztönzést adhatnak másoknak, akár olyanoknak is, akik éppen megváltozott munkaképességűek foglakoztatásán törik  a fejüket. Mostani írásunk Margitról szól, aki a ceglédi Tescoban dolgozik, Újszilváson lakik, 55 éves és többféle betegséggel él együtt, ennek ellenére munkájával nem csak főnökei és kollegái elismerését vívta ki, de komoly törzsvásárlói közönsége is van. Ennek eredményeként a cég Éves Értékeink Díjátadó Gála rendezvényén őt választották az év dolgozójává.

Mi volt az oka, hogy megváltozott munkaképességűvé vált?

- Tizenöt éve vagyok leszázalékolt. Úgy kezdődött, hogy állandóan fájt a fejem. Kiderült, hogy zöldhályog van mind a két szememen. Aztán több dolog is jött. Kiderítették a kórházban, hogy magas a vérnyomásom, ami ingadozik. Nyaki és gerincsérvem alakult ki. Egyre többet voltam beteg, sokat voltam kórházban. Sajnos idegileg is egy kicsit labilis lettem közben. Volt, hogy elveszítettem itthon az eszméletem.  Most r endszeresen, hathetente kell szemnyomás mérésre járnom. Becsületesen szedem a gyógyszereimet, szemcseppeket is és így rendben vagyok.

- Most lejárati idő kontrollerként dolgozik a Tescoban. Korábbi munkája valamilyen módon kapcsolódott a kereskedelemhez?

- Érettségim van és betegségemig mérlegképes könyvelőként dolgoztam. Imádtam a munkámat, ez volt az életem, éjjel-nappal dolgoztam.  Sajnos abba kellett hagynom, hiszen megvakulhattam volna, ha továbbra is a számítógép előtt dolgozom egész nap.

- Hogyan került a Tescohoz ?

- Korábban igazából még vásárlóként sem nagyon jártam a Tescoba!  Amikor hallottam, hogy megváltozott munkaképességű dolgozókat keresnek, jelentkeztem, mert a leszázalékolás után kapott 27 ezer forint nagyon kevés a mindennapi megélhetésünkhöz. Most már harmadik éve dolgozom itt! Eleinte nagyon féltem, hogyan fogom tudni ellátni a munkámat. A non-food részlegre kerültem, itt kaptam lehetőséget, hogy megismerjenek engem is és a munkámat is a munkatársaim és így belejöttem a dolgokba. Egy éve pedig szóltak, hogy mivel megelégedettek a munkámmal, szeretnek velem dolgozni, elvállalnám-e a bébiételeket is?

Bíztam magamban, hogy meg tudom csinálni! Átvettem és nem csak a szavatosságát nézem az áruknak, hanem én is töltöm fel, tehát a polcaimhoz rajtam kívül más nem nyúl! Fél éve pedig én felelek a gluténmentes, bio és diabetikus termékekért is. Én töltöm fel az árut és figyelem a szavatosságukat.

- Ahogy beszél a munkájáról, úgy tűnik, nagyon szeret itt dolgozni.

- Imádok itt lenni. Nem tudok olyan munkatársat, főnököt, akiről úgy gondolnám, hogy valamiért neheztelne rám, úgy érzem, hogy szeretnek és persze én is nagyon szeretem őket.

Magamnak is hihetetlen, hogy ennyire megtaláltam itt a helyem, mert elképzelni se tudtam, milyen lehet egy ekkora üzletláncban dolgozni.

- A könyvelői munka után meg nyilván még különösebb lehetett!

- Nagyon szeretek emberekkel bánni. Vannak olyan vásárlók, akik személyesen engem keresnek, tanácsot kérnek. Törzsvásárlóim vannak!

- A betegsége hátráltatja valamiben?

- Nem hátráltat semmiben, mert cipekednem nem kell. Ha valami nehezet kell a polcra raknom, szólnom se kell és segítenek a munkatársak, de még a főnököm is. ,,Margitka ne te csináld, ne te állj fel!”Megbeszéljük, ha orvoshoz kell mennem, megoldják a munkabeosztásom, mindenben segítenek.

- Család?

- A férjemnek köszönhetem, hogy nyugodtan dolgozhatom, ő minden terhet levesz a vállamról. Két éve nyugdíjas, a vasútnál dolgozott. Három családom van. Két felnőtt lányom akik férjnél vannak, az egyik lányomnak három fia van, a másiknak egy kislánya. A fiam harminc éves, ő még itthon van.

-  Mit gondol arról, hogy az év dolgozója lett? Minden régióból, a központból és a raktárakból is voltak jelöltek és ebből a 10-11  főből Önre esett a felső vezetés választása. Bizonyára közvetlen főnökei   megelégedettségét is kifejezi ez az elismerés.

- Nagyon örülök és büszke vagyok rá! Az említett  áruk,amikkel foglalkozom  nagy figyelmet igényelnek. Nagy a felelősségem,hogy nehogy lejárt szavatosságú termék  legyen a polcon. Én is állandóan ellenőrzöm magam és nagyon odafigyelek, minden erőmmel azon vagyok,hogy ne hibázzak, ne legyen probléma. Büszkén merem mondani, hogy eddig nem is volt és bízom benne,hogy nem is lesz! Gondolom , hogy ezért is esett rám a választás. Nagyon büszke vagyok rá!  Meg is ünnepeltük a dolgot egy kis süteménnyel  és nagyon jól esett, amikor odajöttek, puszit adtak és gratuláltak.”Ha valaki megérdemelte Margó, az te vagy” – mondták.  Szeretném megköszönni a munkatársaimnak is a díjat, azoknak is, akik nem lehettek ott,amikor ünnepeltünk és a főnökeimnek is. Olyanok vagyunk mint egy család. Nagyon szeretek itt lenni, a vezetőimet  is, munkatársaimat is szeretem, jó érzés, hogy számíthatok rájuk. Kevés az ilyen munkahely. Én mindig azt gondoltam,hogy a földön a legszebb szakma a kórházi dolgozóké , ahol az emberekért dolgoznak, betegekkel bánnak. De amióta itt vagyok, azóta tudom,hogy ez is egy gyönyörű munkahely, mert egy csapat vagyunk és az emberekért dolgozunk, hogy segítsünk nekik, bármilyen kérésük is van.

 Margitnak külön köszönjük a személyes beszélgetés lehetőségét, és hogy megosztotta a RehabJob olvasóival is a személyes tapasztalatait, sikereit.

RehabJob csapata