A Bliss Alapítvány 1993-ban létrehozta azt a Segítő Kommunikációs Központot, ami  Budapest XI. kerületében működik és célja, hogy segítse mindazokat az embereket, akik valamilyen agyi sérülés miatt nehezen, vagy nem képesek beszélni. A Központ tevékenységéről dr. Kálmán Zsófia gyermekgyógyász főorvossal beszélgettünk.

-Melyek azok a legjellemzőbb betegségek, állapotok, amelyekben Önök elsősorban segíteni tudnak?

-A Segítő Kommunikációs Központhoz, az SKMK-hoz azok az emberek fordulnak, akiknél szülési agyi károsodás, baleset vagy értelmi akadályozottság miatt beszédzavart is eredményező, súlyos fogyatékosság alakult ki. Közülük klasszikusan a szülési agyi károsodott személyek tudják a legjobban hasznosítani az augmentatív és alternatív kommunikációs módszereket (AAK: az érthető beszéd pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja), tehát azok, akiknek igen súlyos mozgásállapotuk mellett jók az intellektuális képességeik.

Náluk igen nagy a különbség a kommunikációs igényeik és lehetőségeik között, s ezt a távolságot hivatott csökkenteni az AAK. Mellettük egyre több a volt, extrém éretlenül világrajött koraszülött s a genetikai eredetű fejlődési rendellenességgel élő gyermek. Néha balesetesek is megfordulnak, s természetesen olyanok is, akiknél nem ismert a súlyos állapot oka.

-Elmagyarázná, mit jelent  a gyakorlatban az augmentatív és alternatív kommunikációs módszer?

-         Olyan kiegészítő kommunikációs eszközöket használunk, olyan technikákra tanítjuk meg a hozzánk fordulókat, amelyek segítségével az, aki beszéddel nem képes gondolatait, érzéseit, kívánságait kifejezni, egyéb csatornákon megteheti ezt. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az emberek tökéletesen értik a hozzájuk intézett beszédet, csak válaszadásra képtelenek a saját beszédcsatornájuk működésképtelensége miatt.

-Melyek ezek a kiegészítő kommunikációs eszközök, amiket felhasználnak munkájuk során?

-Üzenethordozó, azaz a közlések tartalmát kifejező média lehet tárgy, kép, fotó, gesztus, de használunk néha jelképnyelveket is, és akiknél csak lehet, betűket.

Az üzenetközvetítés, tehát az üzenethordozók megmutatása, történhet papíralapú táblán, album vagy kommunikációs mappa segítségével, de használhatók egyszerű, néhány üzenetet tartalmazó hangadó gépek, ún. kommunikátorok és bonyolult, beszédszintetizátorral ellátott számítógépes rendszerek is.

-Mi az a Bliss-nyelv?

-A Bliss-nyelv az augmentatív kommunikációs rendszerek egyike. Nemzetközi, saját nyelvtannal rendelkező, grafikus jelképrendszer (amolyan grafikus eszperantó), amelyben a dolgokat, fogalmakat, cselekvéseket stb. nem képekkel, hanem jelképekkel fejezik ki. Megalkotója Charles Bliss volt (ezért is nem használható a „Bliss” szó önmagában, csakis összetételben: tehát nincs olyan, hogy a Bliss).

Lényege, hogy  absztrakciós szintje a képek és a betűk között van, tehát, aki még nem képes a betűhasználatra, de már meghaladta a képekkel való kommunikáció szintjét, annak a számára ideális üzenethordozó a Bliss-jelkép.

A Bliss-nyelv magyar nyelvű adaptációja 1987-ben készült el.2013 nyarán megtörtént                a szótár felfrissítése, kibővítése a Nemzetközi Bliss-Intézet (BCI) jóváhagyásával.

-A mai Bliss-nyelvben használt jelképek különböznek az általánosan használt nemzetközi jelképektől? Ha igen, miben és miért?

-A Bliss-nyelv nemzetközi rendszer – Blissymbolics–, amely használatának és alkalmazásának szigorú szabályai vannak. Azokat megváltoztatni, értelmüket módosítani, formájukat alakítani nem lehet, tehát a világon mindenütt ugyanazokat a jelképeket használják, csak a föléjük írt szó különbözik országonként, nyelvenként.

-Korosztályonként melyik eszközök vannak előtérben?

-A kicsiknél inkább az egyszerű, egy-két üzenetet tartalmazó hangadó gépeket használjuk, a rutinos fiatal felnőttek elsősorban számítógéppel dolgoznak.

-Milyen korosztályból fordulnak Önökhöz a legtöbben?

-A hozzánk fordulók 90%-a gyermekkorú, de vizsgálatra fogadunk bármilyen korú, az ország bármely részéről érkező személyt, akinek problémái között a kommunikációs akadályozottságnak nagy szerepe van.