A Holdvilág Kamaraszínház „őse”, a még 1986-ban alapított Hold Színház Alapítvány volt. A fiatal művészek által létrehozott színház színes múltra tekinthet vissza. Mára közismert és népszerű színház lett, jelenleg a budapesti 13.kerületi József Attila Művelődési Házban játszanak . Ráadásul olyan különlegességgel is szolgálnak, mint az akadálymentesített előadások. Erről kérdeztük a színház művészeti vezetőjét, Koltai Judit színészt.

Hogyan és mikor született az ötlet, hogy bizonyos előadásaikat akadálymentessé tegyenek?

Évekkel ezelőtt kezdődött, még a XVI. kerületben. Abból indultunk ki, hogy a művelődés mindenkinek alanyi jogon jár, csak nem mindenki tud élni ezzel a jogával. Mivel a színház része a műveltségnek, s ugyanakkor nem mindenkinek van lehetősége arra, hogy eljusson színházba, fejünkbe vettük, hogy a magunk módján segítünk. Felvesszük a kapcsolatot azokkal az intézményekkel ahol mozgás- vagy értelmi sérültek tanulnak. Ilyen volt például a Pető Intézet, vagy a zuglói Benedek Elek Általános Iskola, vagy a XVI. kerületben működő ÉNO (Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona). Színházunk fizikailag akadálymentesített volt, így nem okozott gondot a bejutás. Mesejátékainkat pedig minden néző élvezhette. 

2012-ben költöztünk az Angyalföldi József Attila Művelődési Központba, ahol - legnagyobb örömünkre - eleve akadálymentesített környezet várt bennünket.

Az elmúlt évben merült fel az akadálymentesítés kiterjesztése, hogy a hallás- és látássérülteknek is maradandó élményben lehessen részük. Kiderült, hogy ennek viszont már komoly anyagi vonzata van.

Kapóra jött az Auchan Ifjúsági Alapítványának pályázata, melyet szerencsére elnyertünk, s megkezdődhetett az előadások előkészítése az akadálymentesítésre. Felkerestük a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét, valamint a Vakok és Gyengén látók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületét szakmai útmutatásért.

Melyek ezek az előadások? Milyen plusz feladatot, költséget jelent ez a Holdvilág számára?

A közösen kiválasztott 4 zenés mesejáték, Csukás István : ÁGACSKA, Grimm : HAMUPIPŐKE, Buda Ferenc : MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A CINKOTAI KÁNTOR, Benedek Elek : SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY.

Ezekből az ÁGACSKA című előadást már bemutattuk, s többször játszottuk az akadálymentesített változatát. Legutóbb július 9-én a SINOSZ nyári táborának záró programjaként. A további 3 előadás pedig előkészítés alatt van.

Hogy milyen módon zajlik az előadások előkészítése? Mind a jelnyelvi tolmács, mind az audionarrátor megkapja az előadások példányát, s a DVD-felvételét, s ennek alapján ők elkészítik a saját példányaikat. Az audionarrátor egy elő narrációval is készül, amit feltölt a netre, így a leendő látogatók előre megismerkedhetnek a darabbal, s annak szereplőivel, sőt látványvilágával is. Előadás előtt ún. érzékenyítés zajlik, melynek lényege, hogy a látássérültek 1 órával előbb érkeznek a színházba, s így módjuk van a színpadon is találkozni a szereplőkkel, de a díszlettel, jelmezekkel, kellékekkel is. Minden információt  megkapnak előre, amit előadás alatt nincs módjuk megismerni. Az előadás ideje alatt pedig az audionarrátor egy speciális fülkéből végig narrálja számukra az előadást tolmácskészülékeken keresztül. Egyébként az előadásokat külön lepróbáljuk az audionarrátorral és a jelnyelvi tolmáccsal is. A fentiekből kiderülhet, hogy ezek plusz költséget jelentenek, mint ahogy az is, ha az előadást „kivisszük” a színházból.

Bármilyen fogyatékkal élő, s 1 kísérője jelentős kedvezménnyel vásárolhat jegyet nálunk.

Magyarországon talán egyedülálló, hogy a fogyatékossággal élők szinte minden rétegének elérhetővé teszik azt, hogy színházi előadás élményében részesülhessenek…

Igen, ahogy a fentiekből is kiderül, gyakorlatilag minden fogyatékkal élő nézőt szeretettel látunk. Az integrált előadások mellett tesszük le a voksunkat, hiszen a társadalomban is integráltan élünk. Így előadásainkat egy időben láthatják a fogyatékkal élők és az egészségesek is.

Az AJAMK hogyan segíti Önöket ebben?

Köszönjük az AJAMK-nak, hogy projektünk mellé állt, s biztosítja az audionarráció hátterét, ideértve a tolmácsfülkét, s a készülékeket, melyeket az előadások előtt ki-ki beállíthat saját magának.

Szeretnének több előadást is akadálymentesíteni?

Mindenekelőtt a fenti 4 előadást szeretnénk akadálymentesíteni. Azonban nincs akadálya, hogy a már elkészült előadást többször is előadjuk. Akár meghívás alapján is, akár úgy is, hogy több előadást iktatunk be egy-egy  mesejátékból „itthon”. A későbbiekben szívesen akadálymentesítjük valamelyik felnőtt előadásunkat is, de először szeretnénk teljesíteni ígéretünk.

RehabJob

Újfajta telefonos applikáció segíti a közeljövőben a vak, illetve látássérült embereket. Ennek használatával épületeken belül,  különböző intézményekben tudnak majd tájékozódni. A részletekről Dr.Grasselli Norbertet, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Kik a kifejlesztői, kitalálói ennek a mobiltelefonos applikációnak?

Több nemzetközi és magyar partnerrel együtt kezdtük kifejleszteni ezt, a szakmai nyelven beltéri lokalizációnak nevezett applikációt. Portugálok voltak a kezdeményezők és hat európai ország vesz részt benne.

Mi az applikáció lényege?

Az épületeken kívüli tájékozódást a GPS kiválóan segíti, viszont a legtöbb épületen belül ez nem működik. Más módszert kellett kitalálnunk. Ez abból áll, hogy digitális térképek alapján igazítjuk el a vakokat és gyengén látókat. Cél az, hogy azokat az útvonalakat, amiket most csak egy látó segítségével tudnak bejárni, azokat egyedül is meg tudják tenni.

El kell tehát készítenünk az applikációt, aminek nyilván külső behatásokra kell támaszkodnia.

 A mobiltelefon maga nagyon sok adatot gyűjt . Milyen magasan van, mozog-e, milyen wifi hálózatokat használ, bluetooth kapcsolatot stb

Ezeket mind tárolja és ezekből sok mindent lehet csinálni, többek között ilyen eligazodási rendszereket is. Szükség van még a beltéri digitális  térképekre is, amik jelenleg még nem állnak a rendelkezésünkre, amiket szintén el kell készítenünk. Ezeket terveink szerint drónok felhasználásával csináljuk majd meg. A drónok berepülik az épületet és lézeres letapogatással segítik a térképek felrajzolását. Ezen éjszaka lehet dolgozni, amikor senki nincs az épületekben.

Milyen épületeknél, illetve épületeken belül lehet majd használni ezt az alkalmazást?

Kétféle intézmény típusnál dolgozzuk ki ezt az applikációt. Önkormányzatoknál,állami intézményeknél, ahol az adott ügyintézőhöz kell eljutni, illetve bevásárlóközpontoknál, ahol a megfelelő üzletet kell megtalálniuk. Ez nem csak Magyarországon lesz így, hanem másik hat európai országban is. Először Budapesten az önkormányzatoknál kezdünk (vidéki önkormányzatoknál is szeretnénk majd ezeket elkészíteni) és két bevásárlóközpont hálózattal is szeretnénk elindulni.

Mennyi idő, amig ez elkészül és használni lehet?

Egy jó lefedettségű digitális térkép hálózat elkészítése elég sok idő. Terveink szerint 2018-ra indulhat a dolog., bár az applikáció már előbb elérhető lesz. Együtt dolgozunk az Informatika a Látássérültekért Alapítvánnyal, ők fogják tesztelni az applikációt

Az illető belép a kapun az adott önkormányzatnál és tudja, hogy hányas szobát kell keresnie, ahol intézik az ügyét és a térkép elvezeti oda?

Persze a fehér bot használatára továbbra is szükség van, hiszen a belső tereptárgyak közti eligazodásnál ez nélkülözhetetlen.

A bevásárlóközpontoknál állandóan bezárnak üzletek, új profillal kinyitnak, változik az alapterületük is akár. Nem okozhat ez zavart?

Erről külön tárgyalunk persze a bevásárlóközpontokkal. De a kapcsolattartás folyamatos lesz és a változások figyelemmel kísérésével lehet módosítani a térképen, így az mindig aktuális és jó, megbízható lesz.

Mennyibe fog kerülni ez az applikáció?

Ezt most még nem tudom megmondani.

Milyen volt a fogadtatása ennek a kezdeményezésnek?Akár az állami intézményeknél,önkormányzatoknál, akár a bevásárlóközpontoknál?

A legteljesebb nyitottságot tapasztaltuk, csak jó tapasztalataink vannak ezen a területen.

RehabJob

A művészeteknek mindenki számára elérhetőnek és élvezhetőnek kell lenni - állítja Móga Sebők Erzsébet gyógypedagógus, szakoktató, aki a Vakok Speciális Szakiskolájában fazekasságot tanít és a Kézzelfogható Alapítvány elnöke. Küldetésének érzi, hogy a vak és gyengénlátó gyerekeket megtanítsa életük kiteljesítéseként a művészeti élmény élvezetére.

Mivel foglakozik a Kézzelfogható Alapítvány, aminek Ön az elnöke?

A 2009-ben létrejött alapítvány küldetése a művészeteken, a kézműves mesterségen keresztül a látássérültek társadalmi rehabilitációjának segítése.

Tapintható kiállításokat szervezünk, melyek akadálymentesek és integráltak.

A Szakrális Művészetek hetén 2011 óta vagyunk jelen tapintható tematikus kiállításainkkal. 2015-ben alkotói pályázatot írtunk ki, hogy minél több kortárs művésszel ismertessük meg tevékenységünket és a beérkezett alkotásokkal változatossá tegyük Országos Vándorkiállításunk jelen évadát.

Jótékonysági és más vásárokon veszünk részt a látássérültek munkáival. Tárlatvezető képzéseket szervezünk látássérülteknek.

Esélyegyenlőségi konferenciákra, napokra és iskolákban rendezett érzékenyítő programokra is hívnak minket.

A tapintható kiállításokat hogyan kell elképzelni?

Vannak olyan tapintható kiállítások, amik műtárgy másolatokból állnak. Ilyenek voltak a Szépművészeti Múzeumban rendezett nagy kiállítások tapintható részei. Itt audio-guid-ok segítették a látogatókat és braille feliratok.

Tapintható kiállításainkra a művészek úgy küldik alkotásaikat, hogy azokat látássérültek és fedett szemű látogatók fogják tapintással megismerni. A kiválogatás szempontjai a formák, anyagok, felületek, struktúrák sokszínűsége és a minőség.

A Szépművészeti Múzeumban 2013 májusában rendezett kiállításunkat egy országos vándorkiállítás követte.

Milyen speciális nehézségek merülnek fel, amikor látássérülteknek szerveznek kiállítást?

A kiállításaink akadálymentesek. Fontos szempont, hogy a tárgyak biztonságosan legyenek rögzítve stabil egybefüggő asztalfelületre, amit kényelmesen lehet elérni a tapintásra álló helyzetben. A különböző típusú látássérülés különböző megsegítést igényelhetnek egy kiállításban pl. a megvilágítás formái változhatnak. A vakoknak braille írással, a gyengénlátóknak Ariel félkövér 24 vagy 26-os betűmérettel feliratozzuk az információkat. 

Van, amikor kiállításra viszi a fiatalokat és elmondja, mit lát. A saját személyén keresztül láttatja a tanítványaival az alkotásokat.

A lényeg a hangulat átadása, talán az is, amit én látok és gondolok az adott műalkotásról. Nem a száraz művészettörténeti tudnivalók, hanem a tapintásos élmény, vagy verbális beszámoló dominál. Az élmény alapú művészet a kiindulópont, ez fejleszt.

Az Alapítvány több célt is megfogalmaz, a legtöbbjük eléréséhez viszont nincs elegendő pénz. Mégis, melyek azok a célkitűzések, amik napirenden vannak?

Pályázatokon való részvétellel próbálunk főképp pénzhez jutni. A tapintható kiállítások rendezése folyamatos. Nagy álmunk egy olyan hely létrehozása, ahol nyugodtan, jó körülmények között tudnának látássérült kézműveseink dolgozni. Szeretnénk egy állandó kiállító teret, ahol a látogatók tapintás útján ismerkedhetnének meg az alkotásokkal. Ezen a helyen létrehoznánk egy archívumot, ahol a látássérültek olyan ismeretekhez juthatnának, ami eddig el volt zárva előlük. A szakiskolánkban végzett fiataloknak megfelelő személyre szabott munka biztosítása, munkahelyteremtés a kézműves szakmák kimeneteként céljaink között szerepel.

RehabJob

Dunabogdány Budapesttől megközelítőleg 35 km távolságra fekszik a Duna partján, hivatalosan a szentendrei kistérségben. A Főváros közelsége mégsem nyújt elegendő segítséget annak a problémának a megoldására, amire 2005-ben a Figyelj Rám Közhasznú Egyesület alakult,azaz a fogyatékossággal élők minél hatékonyabb megsegítésére.

Ki volt megalakításának "ötletgazdája" és mi történt azóta?

Az Egyesület fogyatékos emberek, illetve fogyatékos gyerekek szüleinek összefogásával alakult.

Azóta, az  elmúlt évek alatt a programban résztvevők többféle új ismeretet szereztek és az aktuális munkáknak megfelelő jártasságot szereztek. Közülük jelenleg 3 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel, melyeket hasznosítanak is szervezetünknél, így az ő példájukat kiemelve ösztönözzük társaikat szakképzettség megszerzésére, továbbképzésre, hogy további lehetőségek nyíljanak meg előttük a munka területén és állapotuk javulása esetén visszakerülhessenek az egészséges emberek világába, azaz a munkaerőpiacra is.

A megalakulásuk óta szerzett tapasztalatok?

Működésünk évei alatt elértük, hogy a kihívással élő emberek támogatást kapjanak önálló életük kialakításához, fenntartásához és megjelenhessenek a munka világában is. Mára a dolgozóink bejárnak a környező településekről is (Dömös, Surány, Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre) mivel több-kevesebb rendszerességgel az újonnan kialakított üzemünkben tudunk kisebb összeszerelési, csomagolási munkát biztosítani a számukra. Célul tűztük ki, hogy hatékonyan keresünk munkalehetőséget az állandó és folyamatos munkavégzés érdekében. Korábbi tapasztalataink alapján fontos, hogy a dolgozóink érezzék,  újra hasznos tagjai a társadalomnak és a munkavégzés a sérüléseik ellenére örömmel töltse el őket. Az integrált foglalkoztatás, egyfajta pszichoszociális megkapaszkodás lehetőségével-, személyiségfejlesztő hatásával – jelentősen elősegíti a társadalmi beilleszkedést. A rehabilitálandó munkavállaló autonómiájának tiszteletben tartásával, csapatmunkában zajló, több szakember összehangolt segítségének, valamint a rehabilitációban részt vevő aktív, motivált együttműködésén alapuló folyamatban a fokozódó önbizalom és önállóság érdekében kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni szükségletekre.

Mik az egyesület céljai ?

Az egyesület alapszabályában deklarált fő célkitűzése a fogyatékkal élő emberek (mozgássérült, mozgáskorlátozott, mozgáskárosodott, hallás-, látás-, értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos) kiszolgáltatottságtól mentes, minél teljesebb társadalmi részvételének, emberi és állampolgári egyenjogúságuk érvényesítésének, életminőségük javításának elősegítése közhasznú tevékenységek révén.

Jelenleg talán a legaktuálisabb cél, hogy közhasznú tevékenységünkhöz olyan prosperáló vállalkozási tevékenységet/tevékenységeket tudjunk kapcsolni, amely segíti a hosszútávú fenntarthatóságot. Az intézmény szakmai tevékenységét és céljait a vonatkozó jogszabályok, irányelvek mentén az egyedi sajátosságok alapján kívánjuk megvalóstani és nagy gondot fordítunk a strandardokra, amelyek a szociális szolgáltatások általános szakmai követelményeit fogalmazzák meg. Egyesületünk figyelemmel van a protokollra, amely(ek) egyesületünk keretein belül az adott igénybevevő csoportra irányuló szolgáltatási módozatok elveit és gyakorlati ajánlásait adja meg. Folyamatosan keresi egyesületünk a lehetőségeket a termelésre, vállalkozók megismerésére, valamint  nagy gondot fordítanak munkatársaink a már kialakult jó kapcsolatok ápolására és fenntartására. Egyesületünk küldetésével, távlati céljaival és tevékenységi profiljával teljes mértékben összhangban áll a foglalkoztatási rehabilitációs tevékenység. Munkatársaink több éves tapasztalattal rendelkeznek az orvosi, szociális, képzési és foglalkoztatási rehabilitációban részt vevő szervekkel való kapcsolattartásban. 2015-ben elértük, hogy 7 éves gyakorlatot tudunk felmutatni a foglalkoztatási rehabilitáció, a fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűekkel törődés területén. A rehabilitációs foglalkoztatási célok megvalósulásának érdekében  1 fő rehabilitációs mentort foglalkoztatunk. Munkatársaink áldozatos munkájával  követhetőbbé vált az egyéni és szervezeti rehabilitációs célok megvalósulása, összehangoltabbá vált a feladatok elvégzése, olyan egyéni kapacitások szabadulhatnak fel, amelyek segítik a szervezet fejlesztési terveit.

Eddigi szabad kapacitásaink folytán a munkaadókkal történt jó együttműködéssel a munkavállalók eredményes és hasznos tevékenységével megvalósult a korábbi beruházások pályázattal elnyert célja és ezt szeretnénk elérni a tavalyi évben átadott kisebb üzemünkkel is foglalkoztatási rehabilitáció terén.

Szolgáltatásaik közül mi a legnépszerűbb?

-Első dunabogdányi telephelyünket 2008-ban akkreditáltuk megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására, melyet 2015-ben követett további két új munkahely, amelyek méltán népszerűek a dolgozóink körében, ezek teljesen akadálymentesítettek. Szervezetünkre alapvetően nem jellemző a fluktuáció, megváltozott munkaképességű munkatársaink tekintetében is úgy véljük, egy "megtartó" munkahely szociokultúrális szempontból is mindenképpen nagyobb biztonságérzetet nyújt. Erre tekintettel nem fogalmaznánk így meg, hogy mi a legnépszerűbb szolgáltatás, de ha mégis, akkor a kistérségben élő idősek gondozása, ellátása kiemelten jelentős feladata közhasznú egyesületünknek és a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatási rehabilitációja.

A Csere-Matyi programban fogyatékos gyerekek vesznek részt?

A program megvalósulása az egyesület szolgáltatási profiljának bővítését célozta,  a projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A fejlesztés közvetlen célja az:   helyben megkönnyíteni a munka és a magánélet összehangolását azzal, hogy az – elsősorban − Dunabogdányban élők 1-3 éves gyermekei számára az egyesület alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatást, családi napközit hozott létre és tart fenn. Jelenleg egészséges gyermekek járnak az intézménybe és természetesen nem zárkózunk el a fogyatékos gyerekek bölcsődei ellátásától sem igény esetén.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, munkába helyezéséről kicsit részletesebben: Hány embert tudnak (évente) elhelyezni és milyen munkakörben? Kizárólag Dunabogdányból vagy a térségből is?

Éves szinten - akár többműszakos munkarendben is - 10 fő állandó munkavállaló részére tudunk napi 4 órában munkavégzési lehetőséget biztosítani a foglalkoztató műhelyünkben, amelyhez partnereket keresünk. Az épület kialakítása szerint alkalmas akár élelmiszer előkészítésére, zöldség-gyümölcs feldolgozására is.

Megváltozott munkaképességű munkavállalóink létszáma a megrendeléstől függően bővülni is tud, mivel a kistérségben élő más munkavállalókkal és a helyi munkaügyi központtal is folyamatosan jó kapcsolatot tartunk fenn. Ezekkel a kondíciókkal részükre keresünk folyamatos és hosszú távú munkavégzéshez kooperációs partnert pl. csomagolás, szerelés, ragasztás, borítékolás illetve egyéb hasonló tevékenységi körben. Nyitottak vagyunk mindenféle megoldásra, ötletre, akár gép(ek) kihelyezésével történő munkafeladatok végzésére. Nem zárkózunk el kampányjellegű, eseti feladatok, megbízásoktól sem, a megbízóval történő részletes egyeztetést követően.

 Kapcsolattartók:

Spáth Gottfriedné (az egyesület elnöke)

figyeljram@gmail.com

+ 36 26 390 297

+ 36 70 953 53 43

Németh Éva Zsuzsanna (rahabilitációs mentor)

figyeljramzsuzsi@gmail.com

+ 36 70 450 4054

Urhegyi Anikó (szociális asszisztens)

+ 36 70 430 5481

RehabJob

A legutóbbi népszámlálás (2011) adatai szerint 3000-en mondták magukat siketvakoknak. 12000-en a látás és hallássérülésüket külön jelölték. Ilyenformán mintegy 15000-re becsülhető hazánkban azoknak az embereknek a száma, akik úgy élnek, hogy egyszerre látás és hallássérüléssel is küzdenek. A Siketvakok Országos Egyesülete az a szervezet, amely jelentős mértékben segíteni szándékozik őket. Gangl Tamással, az Egyesület Elnökével, valamint  két munkatársával, Bodó Zoltánnal és Oláh Klaudiával beszélgettünk.

Kiket értünk siketvakok alatt?

Siketvaknak azokat a személyeket nevezzük, akiknek látás- és hallássérülése egyidejűleg fenn áll.- mondja Gangl Tamás - A siketvak kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki teljesen siket és teljesen vak, hanem ide soroljuk azokat is, akiknek ugyan van látás- vagy hallásmaradványa, de támogatásuk, fejlesztésük és kommunikációjuk csak a két sérülés együttes jelenlétének figyelembevételével képzelhető el. Vannak veleszületett siketvakok és olyanok, akiknek betegség, baleset folytán alakult ki ez a fogyatékosság, tehát „szerzett” siketvakságról beszélünk. A veleszületett siketvakok kevesebben vannak, illetve más, pl. értelmi fogyatékossággal számon tartottak. A szerzett siketvakság leggyakoribb oka az Usher-szindrómának nevezett betegség.

 Hogyan lehet sikeresen kommunikálni a látás és hallássérült emberekkel?

A veleszületett siketvakoknál- magyarázza Bodó Zoltán - nem jöhet szóba a hagyományos jelnyelv, vagy a taktilis – kézbe – jelelés. Őnáluk egyénre szabott kommunikáció lehetséges, pl. kártyákkal, tárgyjelekkel. Az elvont gondolkodást különböző módszerekkel próbálják fejleszteni. Például egy buszjegyet következetesen a kezébe adnak a gyereknek, ha elmennek otthonról. Így később a buszjegy megérintése már azt jelenti, hogy öltözünk és megyünk valahova. Attól függően, hogy milyen sérülései vannak a gyereknek kognitív szinten, nagyon eltérő, hogy hova lehet fejleszteni őket.

A taktilis jelnyelv azoknál jöhet szóba, akik siketen születtek és megtanulták a jelnyelvet, így miután a látásukat elveszítik, kezükkel le tudják tapogatni. Azok, akik nem tanulták meg a jelnyelvet, azoknak nehezebb megtanulni. Más kommunikációs módszerek is vannak, amik jók lenne, ha elterjednének. Ilyen pl. a Lorm ábécé, ami könnyen elsajátítható módszer, de nem elterjedt.  Ennél a taktilis nyelvnél a tenyér különböző pontjai jelentenek egy-egy betűt. Rövidítéseket is lehet használni.

Jó átmeneti megoldás, jó kommunikációs lehetőség lehet ez két ember között, amennyiben az egyik nem tudja a jelelést, másik nem tud beszélni – fűzi hozzá Gangl Tamás

Fontos része a rehabilitációnak a számítógép használata siketvak állapotban is. Aki nem tud képernyőolvasó programot használni, az a Braille kijelző segítségével tudja a számítógépet használni. Ez egy a speciális készülék, illetve program. A siketvakoknál egyedüli lehetőség a számítógép használatára. Ami a képernyőn megjelenne, illetve amit felolvasna a program,, az a Braille soron kidomborodik és így válik olvashatóvá. A felhasználó maga is képes arra, hogy Braille betűket írjon be, tehát teljes mértékben tudja használni a gépet. –

-Tegyük hozzá,ez egy igen drága eszköz. - mondja Oláh Klaudia

 Miben tud az Egyesület segítséget nyújtani a siketvak emberek számára?

Az Egyesülethez akkor kerülnek a felnőtt korban látás és hallássérültté vált emberek, amikor ez az életvitelüket már jelentősen megnehezíti. Például érinti a munkavállalást. – mondja Gangl Tamás. - Elemi rehabilitációs programot is tudunk biztosítani. – mondja Bodó Zoltán – Gyógypedagógiai rehabilitációs fejlesztésekben lehet részt venni, melyben alternatív kommunikációs technikákat lehet elsajátítani , gyakorolni,  a fehérbotos közlekedést megtanulni stb.  Általános felmérést követően mindenkinek megpróbáljuk az egyéni szükségleteinek megfelelően kialakítani a rehabilitációs terveket, ezután pedig folyamatosan a gyakorlatban is igazítani azokat az egyedi igényekhez. Fontos, hogy megtanítsuk azokra a dolgokra, amire szüksége van az illetőnek az életviteléhez és fejlődni is tud.  Így például a Braille ábécé megtanulására is mód van a rehabilitáció során.

A rehabilitáció során, a kommunikáció fejlesztése területén alapvető, hogy megpróbáljunk mindig azon az úton elindulni, ami a legkisebb erőfeszítést jelenti. Ha például az illető vak, a braille-t már ismerte és később elveszítette a hallását, akkor a következő kommunikációs eszköz jó, ha a braille-re épül, vagy arra hasonlít. Vagyis nem a másik, „új”  sérülésnek megfelelő kommunikációs technika megtanulását kell erőltetni!  Alapvető, hogy a rehabilitáció a legjobb képességekre és ismeretekre alapozva épüljön fel – szögezi le Gangl Tamás

Az Egyesület a foglalkoztatási rehabilitáció keretében a munkahelyi elhelyezkedésben is segítséget nyújt – mondja Oláh Klaudia – Jó tapasztalataink vannak, sikereink és elmondhatjuk, semmivel sem rosszabbak a munkába állás lehetőségei a hozzánk fordulók számára mint azoknak, akik egészségesen próbálnak a munkaerő piacon elhelyezkedni. Programozó matematikus, pszichológus, informatikus könyvtáros, irodai adminisztrációban dolgozó, betanított munkás is volt az ügyfeleink között. Fontos a munkaadó rugalmassága, vagyis, hogy adott esetben egy munkakört úgy alakítson át, hogy a munkavállaló azt felelősséggel elláthassa. Fontos, hogy felkészítsük a munkaadót, munkavállalót egyaránt. Munkánk része, hogy előszűrjük, hova is küldjük a munkavállalót és a jövendő munkahelyen pedig érzékenyítsük a munkatársakat.

Az Egyesület érdekvédelmi szervezet is – fejti ki Gangl Tamás. – Fontos az esélyegyenlőség megteremtése. Például igen nehéz hozzájutni a már említett braille kijelzőhöz, ebben is igyekszünk segíteni.

Pszichológiai és gyógypedagógiai segítséget is igénybe vehetnek tagjaink.            

Tagjaink számára továbbá ingyenes személyi segítő szolgálatunk is van, vagyis azoknak, akik nem tudnak egyedül közlekedni, a napi ügyeket intézni, mód van arra, hogy alkalmanként segítőket kapjanak maguk mellé. A segítők munkatársaink közül kerülnek ki. Sajnos a kapacitásunk ezen a téren nem elég, több emberre lenne szükségünk.

Még nem említettük, de az Egyesületnek népszerű klubjai is vannak.

Mivel foglalkoznak ezek a klubok?

Három klubunk is van – mondja Bodó Zoltán – A rehabilitációhoz kapcsolódik a RehabKlub. Itt mindig egy-egy kiemelt téma köré szerveződik a beszélgetés. Főképp arról, amit tanulni lehet. Közlekedés, a különböző kommunikációs technikák, segédeszközök megismerése stb. A résztvevők kicserélhetik tapasztalataikat, bátorítják egymást. A Kulturális Klub lényegében egy közös találkozási felület. Programjain kézműves foglalkozás, múzeumlátogatás, beszélgetések stb. vannak. Az egyik tagunk kezdeményezésére jött létre a Lámpás Klub. Ez a program, klub havonta van – mentori közösségszervezési tevékenység lényegében –most a farsangi bulit szervezi kollegánk.

A jelnyelvi és a Lorm klub újraindítása is terítéken van.

Van-e olyan dolog az Egyesület életében, tervei között, amiről még nem beszéltünk?

Egy lakóotthon megszervezésén fáradozunk - magyarázza Gangl Tamás - A siketvak gyerekek kikerülnek az iskolarendszerből és szakemberi felügyelet nélkül maradnak. Kiesnek a fejlesztésből, visszaesnek a kommunikációban. Nincs kijáró tanár, vagy gyógypedagógus, aki segítené őket, még a családban lakókat sem. Mások intézménybe, más fogyatékkal élők közé kerülnek és elszigetelődnek. Szeretnénk egy olyan lakóotthont létrehozni a siketvak fiataloknak, ahol megfelelő ellátást kaphatnának. A XVII-ik kerületben szeretnénk ezt létrehozni, legalább 10 embernek jó lenne ezt a lehetőséget biztosítani. A normatív lakhatási támogatást akarjuk igénybe venni. Nagyon jó lenne mielőbb eredményre jutni.

 RehabJob

A Miniszterelnökséget vezető miniszter pályázatot hirdet a Miniszterelnökségen gyakornoki
pozíciók betöltésére.
A Miniszterelnökség (székhely: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.) legfeljebb 50 fő
gyakornokot kíván foglalkoztatni – legfeljebb 6 hónap időtartamra szóló, szükség esetén
meghosszabbítható – gyakornoki szerződés alapján.

Pályázati feltételek:
a) magyar állampolgárság;
b) cselekvőképesség;
c) büntetlen előélet;
d) a pályázó a pályázat benyújtásának időpontjában nem töltötte még be a 30. életévét;
e) a pályázó a pályázat benyújtásának időpontjában felsőoktatási intézménnyel –
alapképzés, vagy mesterképzés keretében – hallgatói jogviszonyban áll és várhatóan 1
éven belül – a Miniszterelnökség felelősségi területeihez kapcsolódó
társadalomtudományi, agrártudományi, gazdaságtudományi, bölcsész, mérnöki és
kommunikációs képzések valamelyikén – szakképzettséget szerez;
f) a pályázó legalább egy idegen nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával kell, hogy
rendelkezzen.

Jelentkezni írásban lehet az alábbi dokumentumok egyidejű benyújtásával:
a) egyetemi/főiskolai tanulmányi leckekönyv vagy annak megfelelő hiteles dokumentum;
b) már megszerzett diploma fénymásolata, amennyiben a pályázó ilyennel rendelkezik;
c) nyelvvizsga-bizonyítványok fénymásolata;
d) fényképes szakmai önéletrajz;
e) hatósági erkölcsi bizonyítvány;
f) pályázó nyilatkozata arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a
pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul;
g) motivációs levél, amely tartalmazza:
-  az elvégzett tanulmányokat;
-  az évfolyamdolgozat, szakdolgozat címét és értékelését, amennyiben volt ilyen;
-  a jövőre vonatkozó elképzelések ismertetését;
-  azt, hogy miért kíván a pályázó a Miniszterelnökségen gyakorlatot teljesíteni;
- kérelmet arra vonatkozóan, hogy a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési
Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek közül melyiknél szeretné a
gyakorlati idejét eltölteni.

A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakornok a Miniszterelnökség
minősített adatokat tartalmazó irataiba csak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény szerint lefolytatott ellenőrzés alapján kiadott betekintési engedély alapján
tekinthet be. Amennyiben a szakmai gyakorlat teljesítéséhez minősített adat megismerése
szükséges, a pályázó nemzetbiztonsági ellenőrzése kötelező.
A pályázatok benyújtásának határideje: 2016. január 29.

A szakmai gyakorlat legkorábban 2016. február 15. napján kezdhető meg.

A pályázatok benyújtásának módja:
A pályázatokat elektronikus úton, „Miniszterelnökség – gyakornoki program” tárgy
megjelölésével, a következő e-mail címre lehet benyújtani: 

gyakornokiprogram2016@me.gov.hu

Lezárult a „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” nevet viselő TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 kiemelt projekt, és ezzel együtt véget ért a projekt keretében rendezett országos állásbörze-sorozat. A projektről és annak befejezését jelentő állásbörze tapasztalatairól beszélgettünk Daczi Péterrel, a projekt szakmai vezetőjével.

• A 2012 novemberében indult program célja az volt, hogy minél több megváltozott munkaképességű embert sikerüljön visszasegíteni a munka világába. Nem könnyű egy - akár már több éve munkából kiesett - megváltozott munkaképességű embernek munkát találni. Hány potenciális munkavállalót sikerült elérni?

• Az Európai Uniós forrásból finanszírozott, 13,7 Milliárd forintos program célja nem csupán az ügyfélkör illetve a munkáltatók elérése, felkutatása volt. Ennél jóval többet akartunk elérni, a komplex munkaerő kínálat fejlesztését és felkészítését. 10 ezer ügyfelet (munkavállalót) terveztünk bevonni és végül 12 465 fővel sikerült együttműködési megállapodást kötni. A megállapodás megkötése azt jelentette, hogy az ügyfél – vagyis a potenciális munkavállaló – a program résztvevőjévé válik. Ez pedig azzal járt, hogy minden olyan szolgáltatásban és támogatási eszközben részt vehetett, aminek segítségével kompenzálni lehetett a tartós távollétét a munkaerő-piactól és az ezzel párhuzamosan kialakult egyéni problémákat. A programban igyekeztünk minden eszközt megragadni annak érekében, hogy a meglévő akadályokat legyőzhessék az ügyfelek és visszahelyezhetőek legyenek a nyílt munkaerő-piacra. Komoly egyéni felkészítés folyt ennek érdekében.

• Ez mit jelent?

• Ez tulajdonképpen egy összetett folyamat, egy személyre szabott egyedi tanácsadás, felkészítési folyamat volt, ahol fő segítségként a munkatársainkkal leültek a munkavállalók. Ők megfogalmazták az elvárásaikat, munkatársaim meg segítettek abban, hogy saját nehézségeiket és erőforrásaikat megismerjék, hogy a képességeiket, végzettségüket szinkronizálni tudják a kínált munkákhoz, tréningeken vettek részt, de akár a megfelelő önéletrajzot is megírták együtt. Mint említettem ez egy folyamatot, több találkozást is jelentett a kollegákkal, akik az első interjútól nyomon követték, segítették a jelentkezőket a munkába helyezésen át még a későbbiekben is a munkahely megtartása érdekében. Országszerte 83 helyszínen voltak ott a kollegáink, hogy szolgáltatásaink minél könnyebben elérhetőek legyenek az ügyfelek számára.

A programban egyébként azok a rehabilitációs ellátásban részesülők vehettek részt, akiket a Kormányhivatal irányított hozzánk, és akikről azt gondolták, hasznos lehet számukra a részvétel.

• Végül is hány embernek sikerült az elhelyezkedés?

• Összesen 8 600 fő volt, akinek támogatással (a munkaadó bérköltség támogatást kapott) sikerült elhelyezkednie a program során és mintegy 1 200 ügyfelünk a munkatársaink által nyújtott szolgáltatásoknak köszönhetően támogatás nélkül tudott elhelyezkedni. Október 15-én volt egy felmérés, hogy mennyire tartós a projektben résztvevő dolgozók munkába állása. Abban az időszakban 4200 ügyfelünk dolgozott, akit már támogatás nélkül foglalkoztattak a munkáltatók. Volt olyan munkaadó, aki csupán csak a támogatás időszakáig tudta foglalkoztatni a megváltozott munkaképességű dolgozót, de még ez a pár hónap is igen hasznosnak bizonyult mindkét fél számára. A munkáltató megismerte, mit jelent megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatni, másfelől pedig a dolgozó önbizalmat szerzett, hogy képes helyt állni a nyílt munkaerő-piacon. Azok az esetek természetesen az igazi siker történetek, amikor a támogatás megszűntével is tovább foglalkoztatták a megváltozott munkaképességű embereket.

• Tapasztalható valamiféle eltérés, egyenlőtlenség országon belül, már ami a program iránti érdeklődést, illetve az állásbörzén való részvételt illeti?

• Igen, létező dolog a területi egyenlőtlenség, ami az általános munkaerő-piaci helyzet mentén jól tükröződött mind a program iránti érdeklődésben, mind az állásbörzéken való részvételben. Nagy általánosságban elmondható, hogy míg Nyugat-Magyarországon kevesebb a nem dolgozó rehabilitációs ellátásban részesülő és így kevesebb ember volt bevonható a programba, addig Kelet-Magyarországon sokkal több ember és munkaadó jelentkezett. A Közép-Magyarországi Régió területén (Budapest-Pest megyében) volt a legtöbb ügyfél, ezt követte Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék a legtöbb programrésztvevővel. Kollegáink tapasztalata alapján nehezebb volt a nyugati megyékben élőket bevonni, mert az ott élők számára a határok közelsége és a munkaerő-piaci helyzetkép alapján jóval több lehetőség áll rendelkezésre, mint a keleti országrészben, ahol egyébként is alacsonyabb a foglalkoztatottság és magasabb a munkanélküliség. A Duna-Tisza közében és a keleti megyékben élő ügyfeleink programon belüli nagyobb részvételi aránya vélhetően annak is köszönhető, hogy a kedvezőtlen munkaerő-piaci körülmények miatt ezeken a területeken lényegesen nehezebb az elhelyezkedés, nagyobb szüksége van az embereknek a külső segítségre, támogatásra. Az állásbörzén is tapasztalható volt ez az országrészek szerinti egyenlőtlenség.

• Képzéseket is indítottak, mik voltak ezek?

• Sokféle képzést indítottunk. Legnagyobb hangsúly az informatikai, számítógépes felkészítő tanfolyamokon volt, annak érdekében, hogy az ügyfeleink digitális írástudását fejlesszük. De volt targoncavezető, cipőfelsőrész-készítő és többféle nyelvismeret fejlesztésére irányuló csoportos tanfolyamunk, de eladó, bérügyintéző, web fejlesztő egyéni képzésünk is. Emellett sok munkaerő-piaci, illetve kompetencia-fejlesztő tréninget indítottunk az ügyfeleink részére annak céljából, hogy minél könnyebben képesek legyenek a munkaerő-piacra visszatérni.

Sajnos kevés érdemi – hosszabb képzési időt igénylő, „fajsúlyosabb” - szakképzettséget nyújtó képzést tudtunk elindítani - ami pl. OKJ-s végzettséget ad -, mert az ügyfelek tanulási hajlandósága viszonylag alacsony volt. Már nehezen vág bele a tanulásba az, aki sok esetben 8-10 évig nem dolgozott, vagy 50 év feletti. Nem érzi, hogy perspektíva lenne abban, hogy tanuljon, és a megszerzett végzettségének megfelelően helyezkedjen el. Tipikus volt, hogy amennyiben adódott egy azonnali munkalehetőség inkább azt választották az ügyfelek, mint egy hosszabb időtartamú, nagyobb energia befektetéssel járó képzést.

• Az országszerte megrendezett állásbörze a több évig tartó projekt záró eseménye, illetve eseménysorozata volt. Milyen célcsoportnak szánták a börzét, hiszen – úgy tűnik – a projekt során már akit tudtak, elértek?

• Az állásbörzét azoknak szántuk, akik részt vettek a programban, de 2015 őszéig nem tudtak tartósan elhelyezkedni. Tulajdonképpen egy plusz esélyt akartunk teremteni számukra. Másfelől pedig az ügyfelek támogatott foglalkoztatását elősegítő, munkaadókkal kötött több, mint 3000 bérköltség-támogatási szerződésünk szeptember végén zárult le és gondoltuk, hogy nem minden munkavállalót foglalkoztatnak majd tovább a munkaadók, ezért megoldást kerestünk. Kidolgoztunk egy intézkedési rendszert, melynek keretében intenzív állásfeltárás indult, a munkát kereső megváltozott munkaképességű és a programban résztvevő embereket tréningekkel és egyéni szolgáltatásokkal ismét felkészítettük és megszerveztük az állásbörzét. Ez szeptember 22. és november 4-e között zajlott, országszerte 19 helyszínen. Az állásbörzék napirendje sajátos konstrukcióra épült. Reggel indult a rehabilitációs állásbörzével az ügyfélkörnek és a munkaadóknak, majd 11 órától egy megyei záró konferenciát tartottunk az érdeklődő munkáltatóknak és partner szervezeteknek, ahol munkatársaink bemutatták a program országos és a megyei eredményeit. Itt munkáltatók és munkavállalók személyesen is beszámoltak a projekttel kapcsolatos tapasztalataikról.

Nagyon sok munkánk volt abban, hogy az állásbörzére felkészítsük a munkát kereső megváltozott munkaképességű ügyfeleinket, és a visszajelzések alapján ez egyértelműen sikeres volt. A munkáltatók is elismerésüket fejezték ki, miszerint meglepő volt, milyen profi önéletrajzzal, jó kérdésekkel, felkészülten mentek a börzére a munkát keresők. 479 munkáltató vett részt az állásbörzén – akik több, mint 4000 megváltozott munkaképességű munkavállalót szerettek volna foglalkoztatni – adott esetben több munkatársukkal együtt, hogy segítsék a munkát keresők minél teljesebb körű tájékoztatását. 3369 regisztrált ügyfelünk volt jelen az állásbörzén, akik 6687 álláspályázatot adtak le, tehát az ügyfelek több helyre is beadták jelentkezésüket. A munkáltatók visszajelzése alapján 1836 fő az, akit szeretnének felvenni, akinek a foglalkoztatására esélyt látnak. Ez a szám reményeink szerint még nőhet, hiszen a kapcsolatot felvették egymással a munkát keresők és kínálók és lehetséges, hogy a jövőben a kétfelől érkező igény találkozik.

• A legfőbb tapasztalata Önöknek mi a projekttel kapcsolatban?

• Nagy eredmény, hogy tettünk egy fontos lépést a szemléletformálásban, a „mentális gátak” lebontásában. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával a munkáltató szembesülhetett azzal, hogy azon előítéletnek nincs alapja, hogy a megváltozott munkaképességű ember rosszabb munkaerő lenne. Kiderülhetett, hogy semmi alapja munkáltatók részéről jelentkező sztereotípiáknak, mindez leginkább tapasztalathiányból fakad, mert a megfelelő munkakörben a megváltozott munkaképességű munkatársak hasonló teljesítményre képesek jóval nagyobb elköteleződés mellett. A bértámogatás megszűntével a támogatott foglalkoztatásban részesült 8600 főből közel 3000 főt foglalkoztattak tovább! Ez azt bizonyítja, hogy képzéssel, tájékoztatással, információ átadással, a segítség széles körű megadásával, egyénre szabott támogatással lehetséges, hogy valaki akár hosszú évek után is újból teljes életet élhessen, munka mellett. Munkatársaim nagy örömmel számoltak be arról, mekkora siker volt látni, hogy az első bátortalan, a dologban nem igazán bízó, kilátástalan helyzetben lévő embernek pár hónap elteltével mennyire megváltozott az élete, amikor hosszú munkanélküliség után sikeresen elhelyezkedett és egy jó munkahelyet talált!

• Lesz valamiféle folytatása ennek a projektnek?

• Decemberben indul egy új projektünk, ami hasonló céllal, hasonló eszközökkel kívánja a megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját és munka világába történő visszatérését elősegíteni. Az új projektben egy úgynevezett keresletvezérelt képzési rendszert szeretnénk megvalósítani, azaz a munkaadók által jelzett, betöltendő munkakörökhöz szükséges szakmákban indítunk majd képzéseket az ügyfélkör munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének fejlesztése, az elhelyezkedés elősegítése érdekében. Emellett megpróbálunk egy olyan új - ösztönző - támogatást is kidolgozni, hogy ügyfeleink képzés iránti érdeklődése növelhető legyen, mert a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismeret, képzettség hosszú távon jóval kifizetődőbb lehet számukra és a társadalom számára is, mint egy rövid időtartamú, átmeneti foglalkoztatás. Sajnos többször fordul elő ugyanis, hogy hiába van meg a szakmája, szakmai tudása az illetőnek, épp a betegsége, egészségkárosodása miatt nem tud már többé az eredeti szakmájában elhelyezkedni, ezért a képzés a különböző szolgáltatásokon alapuló fejlesztés-felkészítés és munkatapasztalat-szerzés elősegítése mellett a legfontosabb eszköz a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjában. Úgy érzem, a projektünkre nagy igény lesz az ügyfélkör és a munkaadók részéről egyaránt, amellett, hogy a megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piacán óriási, kihasználatlan potenciált jelenthet a 25 fő feletti munkaadókra vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás fizetése által előírt foglalkoztatási kvóta, amely a 2014-es évre vonatkozó adatok alapján több, mint 65.000 megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatására teremthetne lehetőséget, amennyiben a munkaadók a befizetés helyett az egészségkárosodott emberek foglalkoztatását választanák.

RehabJob

Színes, jól érthető és megjegyezhető üzeneteket hordozó kártyákat fejlesztett ki a TASZ, a Társaság Szabadságjogokért Egyesület szorosan együttműködve a Csillagház Általános Iskolával. A cél egy olyan pedagógiai segédeszköz, kártyajáték létrehozása volt, amely segítségével a fogyatékossággal élő gyerekek megtanulhatják melyek azok a jogok, amikkel élhetnek és élniük is kell életük során. A szülőknek is igen hasznos tudnivalókat hordoznak a ragyogó grafikával készült kártyák, ami a Mondo nevet kapta.

A kártya létrehozásának alap ötletét az adta- mondja Verdes Tamás TASZ munkatársa -, hogy sok fogyatékossággal élő ember felkeres minket, akiknek ingyenes jogi tanácsadást és jogi képviseletet is nyújtunk. Ennek során tapasztaltuk azt, hogy sajnos sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogaik is vannak. Innen jött a gondolat, hogy nagyon is hasznos és fontos, ha a fogyatékossággal élő már gyerekkorábban megtanulja miképpen védheti meg magát és milyen jogokkal bír.

A fogyatékos ember rendkívül kiszolgáltatott, több veszélynek van kitéve mint egészséges embertársa és nehezebben is védi meg magát. Sokszor eszébe se jut, hogy alapvető jogait sértik meg nap mint nap. Verdes Tamás azt mondja, hogy a legveszélyeztetebbek az értelmi fogyatékosok és autisták, hiszen ők a legkiszolgáltatottabbak és a kerekesszékesek. A kártyajáték épp azt igyekszik megtanítani a gyerekeknek, tudatosítani bennük, hogy mik azok a dolgok, amit nem tehetnek meg velük későbbi életük során. Egyszerű szituációkat ábrázolnak, amire meg is adják a választ. Mit tegyen,ha bántalmazzák, ha akarata ellenére intézetbe akarják zárni, ha nem engedik, hogy barátaival legyen, vagy épp szexuális kapcsolatot létesítsen, ha levegőnek nézik és a feje felett beszélnek át, nem engedik szavazni stb. A konkrét élethelyzeteket, veszélyt hordozó szituációkat tíz, leggyakrabban előforduló témakörbe rendezték a szakemberek (gyógypedagógus, jogász, szociológus dolgozott a csapatban).

1. Tisztelettel segítsenek, gondozzanak!
2. Ne bántsanak!
3. Miért ne helyezzenek gondnokság alá?
4. Ne zárjanak intézetbe!
5. Az intézetben is megvédhetem magam.
6. Ismerkedhetek, barátkozhatok.
7. Lehet párom és saját családom.
8. Intézhetem az ügyeimet.
9. Élhetek a közösségben.
10. Élhetek a politikai jogaimmal

A kártyák érdekessége – ami Hitka Viktória grafikus munkája – , hogy nem csupán oktatási segédeszközként lehet használni, hanem játszani is lehet vele. „Csapd le csacsi”-t, de akár mesekönyvként is szórakoztató, miközben az alapvető cél, a fizikai és lelki megkülönböztetések, veszélyek elkerülésére kiválóan megtanít.

A TASZ nem hagyományos szülői értekezleteket tart, hogy a kártya használatára a szülőket és pedagógusokat megtanítsa. Megfelelő létszám esetén még házhoz is mennek, hogy minél többen megtanulhassák a kártya segítségével a jogsérelmek elkerülését.

RehabJob

Közhelyszámba menő ábrázolások szerint az alvajáró többnyire holdtölte éjszakáján mászkál a háztetőn előrenyújtott kezekkel és persze pizsamában, vagy hálóingben van. A tudomány erről a misztikus dologról is lerántja a leplet, miszerint az alvajárás nem más, mint egy "egyszerű" alvászavar. A neve somnambulismus.

A  Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a Hallássérültek Világnapját. Idén is gazdag programmal várja a SINOSZ  az érdeklődőket. Országszerte a megyei és helyi szervezetek a lehető legváltozatosabb eseményekkel emlékeznek meg a Világnapról. Így például Kaposváron a fiatalok segítésének kérdései állnak a középpontban, Békéscsabán mozielőadást szerveznek, Budapesten a Világnapi programok  középpontjában az amatőr művészek bemutatkozása áll.

A programokról részletesebben a SINOSZ web illetve Facebook oldalán lehet tájékozódni.

RehabJob