A jelnyelv  a vizuális kifejezésmód, kódrendszer legfejlettebb formája. Legnagyobb számban a siket  emberek használják és ugyanolyan nyelvnek számít mint bármilyen más beszélt nyelv, az angol, a kínai vagy az orosz stb. Hasonló nyelvi  törvényszerűségek, szabályok (hangtan, alaktan,mondattan, szókincs alakulása stb.) határozzák meg használatát is. Hazánkban 2009 óta egy törvény nyomán hivatalos nyelvnek számít.(A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény)

Forrás: Kossuthwebradio.blogspot.hu

Sokan azt gondolnák, hogy a jelnyelv nemzetközi, holott erről szó sincs. Minden egyes országban más és más nyelvet beszélnek a siketek. Mi több a jelnyelvek nyelvcsaládokba csoportosíthatóak és adott országon belül még  jelnyelvi  nyelvjárások is vannak!

 Létezik ugyan egy mesterségesen kialakított jelnyelv, a Gestuno is, de ennek éppúgy nem sikerült teret nyernie, mint a beszélt – és szintén mesterségesen kialakított – eszperantónak.

A jelnyelv egy nagyon izgalmas dolog nem véletlenül  lett tudományos kutatások tárgya szerte a világon. Azt, hogy a jelnyelv ugyanolyan nyelv mint bármelyik másik természetes emberi nyelv, először az USA-ban bizonyította kutatásai nyomán egy William J.Stokoe nevű nyelvész 1960-ban. Hazánkban is több egyetemen kutatják a jelnyelvet, először a Pécsi Tudományegyetemen és az ELTE-n indultak kutatások. Ma már több egyetemen speciális kurzusokat is hallgathatnak a témában az egyetemisták.

A jelnyelv lényege, hogy használata során egy fogalomra, kifejezésre, vagy egy egész beszélt-nyelvi mondatra egy globális jelet használ a jelelő. A jel lehet képes, vagy lehet absztrakt(elvont). Képes,  azaz ikonikus akkor, amikor a jel sok vonásában arra utal,hogy az adott tárgynak, fogalomnak, dolognak milyenek a külső, vagy belső tulajdonságai. Absztrakt, vagyis arbitratikus akkor, amikor látszólag nincs semmi összefüggés a jel és jelentés között.

A siket közösségeknek világszerte megvan a maga ujj  ábécéje. Kézfejjel és az ujjakkal kifejezett (1jel megfelel 1 hangnak)hangok sorozatából rakják össze a szavakat. Ez a daktil és segítségével  gyakorlatilag mindent pontosan ki lehet fejezni.  Természetesen ez a jelkészlet  a világ nyelveiként  más és más. Létezik még egy másik kifejezésmód, a fonomimika, amikor ennek használói arc és kézmozgással  fejezik ki mondanivalójukat. Ez persze természetesen messze nem olyan egyértelmű, mint a daktil.

A jelnyelvben is mint bármilyen más nyelvben jelen van az argo, a szleng,  a saját közösség egyéni jelei és ugyanúgy fejlődik és él,mint a beszélt nyelvek bármelyike.

Az emberiség történetében mindig is jelen volt a mondanivaló, az érzések, gondolatok kifejezése a  kezek, az ujjak, a kar segítségével. Sok mindenre használták  a kommunikációnak ezt a módját a művészetektől kezdve a hadászati akciókban használt titkos jelekig.

A napjainkban már teljesen elfogadott és kifinomultan használt jelnyelvet a mai kor embere világszerte már nem csak a siket emberek kommunikációjának megkönnyítésére használja. 

A Wikipédia megfogalmazása szerint hallóknak is célszerű lenne bármely súlyosabb beszédbeli akadályozottság,dadogás vagy agyérkatasztrófa, diszlexia esetén egy kis jelnyelvet tanulni, mert a bal oldali beszédközpont (Wernicke és Brocka beszédmezők) új idegimpulzusokat kapnak a mozgásközpontok, a mozgási memória felől.(Dunkel)

Ha mélyebben érdeklődnél a jelnyelv iránt, vagy tolmácsot igényelnél, esetleg a hallássérültek jogai érdekelnek, a SINOSZ holnapján tájékoztatást kaphatsz erről!