Tósoki Heléna fiatal kora ellenére nagyon sok mindent tud a kutyákról. Megmondja, mi baja az ebnek, ha állandóan ugat, ha rántgatja a pórázát, vagy bármiért búskomor, valamilyen viselkedési problémája van. Segíteni tud a gazdinak, hogy mit tegyen ezekben. Ő ugyan közvetlenül nem nevel „terápiás kutyát”, vagyis vakvezetőt, vagy mozgáskorlátozottakat segítő ebeket, de abban tud tanácsot adni, melyik fajta és karakterű kutya alkalmas az ilyen célra, vagy akár beteg, idős emberek segítésére „kit” válasszanak a jövendő gazdik. 
- Hogyan lesz valakiből kutyapszichológus?
- Gyermekkorom óta élek együtt kutyákkal és az elmúlt 20 évben igyekeztem mindent megtenni a bajba jutott, utcára tett állatokért. Rendszeresen mentem a kutyákat (és a cicákat) majd rehabilitáció után megfelelő örökbefogadót keresek nekik. Szaktudásomat külföldön, egy nemzetközileg elismert szervezetnél szereztem kutyapszichológiából és a kutyaviselkedés tudományából. Elméleti ismereteimet olyanszéles körökben ismert kutyapszichológusok kiadványai által szélesítettem, mint Cesar Millan ("A csodálatos kutyadoki”), Victoria Stilwell és Ian Dunbar. Tagja vagyok az International Society for Animal Professionals-nek (állatokkal foglalkozó szakemberek nemzetközi szervezete).
Hivatásos kutyapszichológusként célom az, hogy elősegítsem egy olyan kutyatartási kultúra kialakítását Magyarországon, ahol a kutyák stresszmentesen élhetnek együtt az emberekkel, a gazdik pedig büszkék lehetnek a nyugodt és kiegyensúlyozott kutyáikra.
- Milyen típusú betegségekhez, fogyatékossághoz, lelki problémákhoz alkalmaznak kutyákat segítő, vagy terápiás célzattal?
- Tudományosan bizonyított tény, hogy a kutyák, macskák érintésével endorfin szabadul fel az emberi szervezetben, így boldogságérzetet nyújt számunkra ha házi kedvencünket megsimogatjuk. A pszichére gyakorolt pozitív hatás pedig elősegíti a test gyógyulását, így gyakorlatilag minden betegségre terápia lehet a kutyákkal történő interakció. Külföldön már régóta alkalmaznak terápiás kutyákat idősotthonokban illetve fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek képességeinek fejlesztéshez. Sőt egyre gyakoribb, hogy a súlyosan beteg (pl. rákos) gyerekeknél is „bevetik a kutyák gyógyító képességeit” a kórházakban. Amerikában a börtönökben is előszeretettel foglalkoztatnak terápiás kutyákat, így segítve az elítélteket abban, hogy kötődést tudjanak kialakítani egy másik élőlényhez illetve, hogy a felelősségérzetet kialakítsák bennük (így amikor kikerülnek a börtönből, képesek lesznek új életet kezdeni és beilleszkedni a közösségbe, megfelelni a társadalmi elvárásoknak hiszen érzelmileg már készen állnak az élet kihívásaival szembeszállni).
- Milyen természetű, fajtájú kutya alkalmas ezekre a célokra, mondjuk vakon, mozgássérültek számára?
- A terápiás kutyák legfőbb jellemzője a kiegyensúlyozottság. Nagyon fontos, hogy szeresse az embereket, ne legyen agresszív, és minden körülmények között maradjon nyugodt (pl. jól tűrje a hangos zajokat, hirtelen mozdulatokat stb). A legelterjedtebb terápiás kutyák a golden és a labrador retriever-ek, de sok más fajtájú kutya is alkalmas erre a célra (Amerikában pl. pit bull-okat is alkalmaznak, Magyarországon vannak vizslák is). A szakemberek egyre szívesebben alkalmaznak keverék kutyákat is, mert rájöttek arra, hogy ők általában a fajták legjobb génjeit öröklik, így nagyon sok feladatra alkalmasak.
- Hogyan lehet kiválasztani őket, honnan lehet tudni, hogy a pici kutyák közül kik lesznek nevelhetőek és alkalmasak?
- A kutyák igazi jelleme 6 hónapos koruk után fejlődik ki. Ennél fiatalabb kutyáknál nehéz megállapítani, hogy melyik lesz alkalmas terápiás feladatok elvégzésére. Az örökmozgó, domináns kutyakölyköket azonban már pár hetes korukban fel lehet ismerni, ők biztosan alkalmatlanok lesznek ilyen célokra. A nyugodt, szófogadó, emberek társaságát kereső kiskutyákból vállnak a legjobb terápiás kutyák.
- Vállal ilyen nevelést és - ez a fogyatékosságtól független - vállal ,,rossz" kutya megnevelést is?
- Terápiás kutyák kiképzésével nem foglalkozom, mivel nagyon sok idő és energia egy ilyen kutya kinevelése. Rossz kutya pedig nincs, csak rossz gazdi. A kutyák alapvetően nem születnek agresszívnek vagy félősnek, hanem a gazdák nevelik rosszul őket. Munkám során az ilyen, rosszul nevelt és ebből kifolyólag problémás viselkedést tanúsító kutyákat rehabilitálom, illetve segítek a gazdiknak a helyes nevelést elsajátítani.
- Pár példát tudna mondani a módszerekről, hogy miképpen tanítanak meg kutyát segítésre, pl.: egy vakvezetőt, vagy mást?
- A terápiás kutyákat minden esetben először az alap engedelmességi feladatokra tanítják meg (ül, fekszik, marad, láb mellett sétál stb.), továbbá részt vesznek ügyességi foglalkozásokon is (akadálypálya stb). Ezek után megismertetik őket a különböző tárgyakkal (pl. kerekesszék) és szituációs gyakorlatokat végeztetnek velük (hozzászoktatják őket a hangos zajokhoz, hirtelen mozdulatokhoz stb.). Miután az alapokat sikeresen elsajátították, specifikus feladatokra képezik ki őket (pl. vakvezetésre). A terápiás kutyákat minden esetben a való életben és soha nem tanpályákon képezik ki. A kutyák először a kiképzőjükkel gyakorolják a szituációs feladatokat, majd utána a leendő gazdival képezik őket tovább, így az összeszoktatás során tovább csiszolhatják tudásukat illetve a gazdi is megtanulja hogyan éljen együtt és hogyan irányítsa a kutyát a mindennapokban.
Tósoki Heléna elérhetőségei:
kutyapszichológus, kutyaoktató
Tel.: +36 30 670 6720
Email: info@kutyaszakerto.hu
www.kutyaszakerto.hu
-
-
-
