„A hit, hogy sikerülhet”

Szlovák Dorinával beszélgettünk. Ő egy 21 éves, melegbarna szemű, kerekesszékes lány, akivel komolyabb és vidámabb dolgokról is beszélgettünk egyaránt. Modellkedni is szeretne, így partnerével megalapította az Ability Fashiont.

- Mesélnél magadról pár szóban az olvasóinknak?!

- Huszonegy éves vagyok és a Corvinus Egyetemre járok Kommunikáció és Média szakra. Tovább akartam tanulni, mert fizikai munkát nem tudok végezni.Magam is segítségre szorulok és talán diplomával könnyebb lesz munkát találnom és többet is kereshetek. Szeretek írni, a média is érdekel, ezért választottam ezt a szakot. Sok barátom van, szeretek bulizgatni. Három hónapja vagyok együtt a barátommal.

Jelenleg a II. kerületben, a MEREK-ben (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja) lakom, de nemsokára el kell költöznöm, egy idősek otthonába. A barátaim ezt nagyon ellenzik, szerették volna, ha együtt megyünk valahova, de más okokból így alakult.                                                                 

- Az Ability Fashiont Budai Gergellyel alapítottátok, mi ez tulajdonképpen?

- Ez egy olyan civil szervezet, ami sérült embereket próbál képviselni összefüggésben a divattal, az öltözködéssel, a mindennapi élettel. Ügynökségként nem tudunk működni, - aminek főképp anyagi okai vannak -, de szeretnénk, ha a hozzánk fordulóknak tanácsot tudnánk adni ahhoz, hogy teljes életet tudjanak élni, ha boldogulni akarnának ezen a területen is. Van Facebook oldalunk, csoportunk is. Én saját magamat is szeretném megmérettetni a divatfotózás, modellkedés területén. Készült rólam portfólió, profi sminkessel, fotóssal, volt pár fellépésünk is. Külföldön számos példa van arra, hogy mozgássérülteket alkalmaznak modellként, vagy különböző kampányfilmekben, klipekben, akár címlapfotón is. Nálunk egyáltalán nem jellemző, hogy szerepeltetnének kerekesszékeseket. Szemléletváltásra lenne szükség.

- Te többet szeretnél megmutatni? Nemcsak azt, hogy egy jó modell vagy, vagy lehetsz, egy jól kisminkelt szép lány, hanem mondanivalód is van ezzel?

- Én kicsiként is szerettem színészkedni, énekelni, középpontban lenni. Azt mondják rólam, hogy könnyű jó képeket csinálni rólam, jól fotózható vagyok. Sokszor rám írtak, hogy kellek, de amikor kiderült, hogy kerekesszékes vagyok, meggondolták a dolgot. Hat éves koromtól intézetben élek, ami sokszor nehéz volt. De mindig bennem volt a gondolat, a hit, hogy sikerülhet. Minden modellben keresik a különlegességet, a mást. Nekem is van különlegességem, bennem is van a „más”, akár az is, hogy sérült vagyok és biztos egyéb női plusz is. Jó lenne, ha meglátnák ezt bennem! Nagyon szeretnék történelmet írni azzal, hogy akár egy férfi magazin címoldalára is kerülhetek mint mozgássérült. Ez egy igazi alkotás lenne, akár meghökkentés és elgondolkodtatás is.

- Milyen cuccokat szeretsz hordani és honnan szerzed be ezeket?

- Az, hogy mit veszek fel, az attól függ,hogy milyen hangulatom van. Szeretem a sportosabb, de nőies ruhákat is. Beszerezni ezeket elég nehéz, mert azért nekünk, akik kerekesszékben ülünk, speciális igényeink lennének. Kint van a derekunk, elől sok az anyag, nyáron befülledünk a székbe, ilyenek. Nekem nem kell sok különleges dolog. Viszont nagyon szeretek cuccokra vadászni és örülök, ha találok egy speciális darabot.

- Van egy blogod is, ahol írsz arról is, ami az álmod, hogy megmutathasd magad. Mi a címe

- Ez a „Tükröm, tükröm, Tündérmesék 4 keréken” Csak sajnos nem tudom olyan gyakran frissíteni, ahogy szeretném,mert az írás - fizikai értelemben - nem igazán könnyű nekem.