Nagy öröm számunkra olyan fiatallal találkozni, aki felelősségteljes nemcsak a társadalmi munkák terén, hanem saját magával szemben is. Az előrelátó gondolkodás és egy rugalmas személyiség sajnos még mindig nem garancia arra, hogy valaki élete problémamentes lesz, mégis talán ezzel adja magának a legnagyobb esélyt arra, hogy ha bármilyen élethelyzetben találja magát, hosszú távon nyertesen kerülhet ki belőle. Különösen így van ez akkor, ha nehézséggel, betegséggel kell megküzdeni a célok elérése közben. Péter most 27 éves és egy örökletes szembetegséggel él, ami 18-20 éves korától mutatkozott meg valójában.

- Egy óvodai szűrővizsgálaton már kiderült, hogy szemüveget kell hordanom – meséli Péter -, de sokáig azt hitték és én is azt gondoltam, hogy ezzel korrigálható a látásom és kész. Igazából nem is okozott túl nagy problémát az iskolában sem később. Igaz, mindig az első padokban ültem, de ez csak ennyit jelentett, hogy nem látok teljesen jól, bár a kivetített anyagokkal nehezen boldogultam.

Érettségi után (a Fasori Evangélikus Gimnáziumba jártam) a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának Építészmérnöki  szakára kezdtem járni.

- És ez idő tájban kezdődtek a problémák a látásával?

Annak a csaknem 200 millió forintos  Európai Uniós projektnek a részeként, melyet a Közép-nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás a Revita Alapítvánnyal és a Kontaktus Egyesülettel közösen valósít meg, közel 150 emberen tudnak majd segíteni. 55 megváltozott munkaképességű ember részesülhet képzésben, 20 fő pedig munkához is juthat. A projekt hiánypótló szolgáltatás is, mert minden olyan dolgot megjavítanak majd, aminek gurulnia kellene. Biciklit, babakocsit, kerekesszéket, sport és háztartási eszközöket is.

A projekt részleteiről Nagy Gábor projekt menedzserrel beszélgettünk.

- Kinek az ötlete volt ennek a programnak a megvalósítása? Bemutatnák őt/őket pár szóban?

- A Revita Alapítvány kezdeményezésére fogtunk a Re-Cikli projekt tervezésébe. Ők vetették fel, hogy a kialakított kistérségi munkaerő-piaci szolgáltatási rendszert ki kellene terjeszteni a megváltozott munkaképességű emberekre is, valamint ki kellene egészíteni olyan lakossági szolgáltatásokkal is, ahol megváltozott munkaképességű emberek dolgoznak majd. Egy műhelyhálózat létrehozásának gondolatát dolgoztuk ki közösen velük. Hiánypótló lakossági szolgáltatások nyújtására készítünk fel helyi megváltozott munkaképességű embereket. A Revita kutatóműhely munkatársai már öt éve dolgoznak a baktalórántházai kistérségben, a korábbi foglalkoztatási programban láttak el módszertani feladatokat, ők készítették el a szolgáltatási rendszer megtervezését segítő szükségletfeltárást is. Eddig alvállalkozóként vettek részt a közös munkákban, a Re-Cikli projekten belül viszont már konzorciumi partnerként segítik a kitűzött célok elérését.  

Az FM98-on fogható Civil Rádió az adásait a legszélesebb hallgatói közönségnek szánja, de ahogy  az honlapjukon olvasható, a  civil szféra híreire, információira, értékeire, eseményeire fogékony társadalmi csoportok a legfőbb célpontjai.

Handicap című adásuk, ami a fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozik, minden pénteken 13 óra és 14 óra között jelentkezik. Ruzsa Viktorral, a műsor szerkesztő-riporterével beszélgettünk.

- Mikor indult a Handicap című műsor és mikor kapcsolódott be Ön a munkába?

- A Handicap rovat több mint tíz éve indult Liling Tamás vezetésével. Én két éve vezetem önállóan  a műsort. Röviden elmondanám, hogyan kerültem ide, mert érdekes lehet mindazok számára, akik hozzám hasonlóak. Én  születésemtől fogva gyengénlátó vagyok, a Vakok Állami  Intézetében voltam bejáró tag. 2003-ban kerültem kapcsolatba a közösségi médiával, amikor a Nonprofit Média Központ Alapítvány tanfolyamot indított  fogyatékossággal élő embereknek, és én ezt a féléves tanfolyamot végeztem el. 2004 tavaszán, amikor már a tanfolyam vége felé jártunk, Horváth László - a Civil Rádió munkatársa - ellátogatott óráinkra, míg az órát tartó tanárok Liling Tamás és Braun Zsolt voltak. Utóbbi egy egykori BBC-s rádiós kolléga, aki a technikai részét tanította nekünk, pl. eszközhasználatot, hangszerkesztőt, minidiszk-használatot, stb. Laci nem volt önállóan velünk, ő egy-egy alkalommal tanácsaival látott el minket, illetve később közösen meghallgattuk az elkészült anyagainkat,  ezekkel kapcsolatban látott el minket tanácsokkal, fortélyokkal.

Horváth László révén lehetőség nyílt arra, hogy gyakornokként  mi  látássérültek, akik komolyan gondoljuk a rádiózást bekapcsolódjunk a Rádió munkájába. Így aztán az ő vezetésével csináltuk 5-6 évig a Handicapet. Fontos szempont volt ekkor a Rádió kuratóriumának részéről, hogy a fogyatékossággal élők állítsák elő  a műsort. Vagyis legyen egy olyan magazin műsor, ami a fogyatékossággal élőkről szól, és amit maguk az érintettek készítenek, hiszen  így hitelesebb, mint ha egy kívülálló készítené. A mi Rádiónkban éppen ez a szép, hogy minden egyes civil témában szakértő, ill. jártas  ember, tehát az adott téma érintettje készíthet műsort, és nem egy pusztán vérprofi rádiós, akinek egyébként a munkaadója, a felelős szerkesztője papíron elé teszi, hogy mit olvasson be. 2011 óta pedig már egyedül csinálom a Handicapet.

Braille írás kialakulása

Louis Braille 1809-ben született egy franciaországi faluban, Coupvray-ben. Neve sokak számára ismerősen csenghet, hiszen ő fejlesztette ki a vakok és látássérültek számára használható Braille írást. Louis szegény családban született, édesapja nyeregkészítőként dolgozott, és mikor a kis Louis apja műhelyében egy szerencsétlen baleset folytán szemen szúrta magát egy szerszámmal, majd másik szemére is ráhúzódott egy fertőzés, így mindkét szemére megvakult. A fiatal Braille vaksága ellenére iskolába járhatott, és személyes élményeinek hatására is egy olyan módszer kialakításán munkálkodott, ami nemcsak az ő életét, de más látássérültek, vakok tanulását vagy egyáltalán olvasását, írását segíteni tudja.  Módszerének alapjául az úgynevezett éjszakai nyelv szolgált, melyet Napóleon katonái használtak éjszakai kommunikálásra. A Braille-írás 1854-ben hivatalosan elfogadott írásrendszer lett, Magyarországon 1893-ban vezették be.

A magyar ABC

Forrás: Magyar Vakok és Gyengénlátók Orszogás Szövetsége

A Down-szindróma olyan veleszületett rendellenesség, ami a XXI. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Hazánkban a tavalyi évben kb. 150 Down-baba jött világra. A velük való foglalkozás igen fontos már kora gyermekkorban. A Down Egyesület megalakulása óta igen nagy segítséget, támogatást nyújt a Down-szindrómás gyerekeknek és családtagjaiknak.

Kovács Henriettával, a Down Egyesület munkatársával az Egyesületről és annak munkájáról beszélgettünk.

- Mikor alakult az Egyesület és milyen céllal?

- Az Egyesület 1998-ban alakult azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal született gyerekek integrációját segítse. Szervezetünket Down Egyesületnek hívják, de missziónkban már régen megfogalmaztuk azt a célkitűzésünket, hogy ne csak a Down-szindrómás gyerekeknek, iskolásoknak, diákoknak, felnőtteknek segítsünk, hanem más fogyatékkal élőknek is. A megalakulás egyik oka pedig az volt, hogy egyesületünk vezetője maga is érintett lett, vagyis született egy Down-szindrómás kislánya, aki ma már 13 éves. Az egyesület már korábban is létezett, de más formában. Eleinte szülői közösségként működött, akik a munkájuk mellett nem tudtak akkora figyelmet fordítani az integráció sokféle problémájára. Ma már komoly és lelkes csapat veszi körül az egyesület vezetőjét és minden figyelmünket arra koncentráljuk, hogy a lehetőségekhez képest sikeresen tudjuk integrálni ezeket a gyerekeket a többségi társadalomba. Ezért a legkülönfélébb ötletekkel, programokkal, eseményekkel stb. igyekszünk elérni azt, hogy minél többet találkozzanak a gyerekek a többségi társadalom résztvevőivel. Fontos az is, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy igenis integrálhatók ezek a gyerekek és, szeretnénk eloszlatni azokat a sztereotípiákat, amik még léteznek!  A találkozások mindkét oldalról fontosak.

Az elmúlt hetekben egy nagyon kedves videó járta be az internetet, amiben egy down szindrómás kisfiúval barátkozik egy kutya. A videót biztos ti is ismeritek már! Ennek hatására úgy döntöttünk, hogy egy kicsit körülnézünk az állatterápia témában, és összegyűjtünk nektek néhány érdekességet.

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a háziállatok jótékony hatással vannak gazdáik testi-lelki egészségére. Mi több, az állatok a gyógyító munkába is bevonhatóak bizonyos testi betegségek, pszichés vagy mentális problémák esetén is.

 A módszert még 1960-ban dolgozta ki egy amerikai gyerekpszichológus, dr. Boris Levinson egy véletlen esemény nyomán. Már több hete nagy fejtörést okozott neki egy szociális és viselkedési zavarokkal küszködő kisfiú. Nem tudta szóra bírni, mígnem egyik rendelésén a kutyája is a rendelőben volt. A gyerek feloldódott, beszélni kezdett a kutyához és később annak gazdájához is.

Az azóta eltelt idő alatt a módszer – az állatok bevonása a gyógyító munkába -  rohamosan terjed a világban és tudományos kutatások sora bizonyítja annak sikerét. A betegségek, lelki panaszok, életviteli nehézségek spektruma, ahová az állat mint gyógyító beavatkozhat igen széles.

Hasznosítják a módszert mozgásszervi, neurológiai betegségek gyógyítására, szellemileg sérült gyerekek fejlesztésére, tanulási, drog és alkohol problémák kezelésére, depresszió, időskori elmagányosodás, lelki terhek kúrálására és még  igen sokféle baj kiegészítő terápiájára. Az állatasszisztált terápiáról bővebben is olvashattok a Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány honlapján.      

Dallos Zsuzsa az Afázia – Az Újrabeszélők Egyesületének titkára tele van energiával és eltökéltséggel, munkabírással, amire nagyon is szüksége van, amikor az Egyesület és az őket felkereső betegek, családtagok érdekeiért kell harcolnia. Teszi mindezt már hatodik éve, amikor az ő kezdeményezésére megalakult az Egyesület, mely dr. Kósa Ádám meghívására 2013. október 1-3. Brüsszelbe látogatott a Démoszthenész Egyesülettel együtt, hogy tájékozódjanak a fogyatékos személyek esélyegyenlőségéről és a beszédhibások sokféle problémájáról.

A brüsszeli látogatásról képek:

Forrás: www.aphasie.hu

- Mit jelent az, hogy valaki afáziás?

- Különböző agysérülések – jellemzően stroke, vagy balesetek - következtében a betegek jelentős részénél a sérülés következtében a legkülönbözőbb kommunikációs, beszédzavarok lépnek fel. Nehéz a  beszéd megértése, a beszédkészség sérül, azaz a beteg nem tudja kifejezni magát, vagy beszélni se tud , a nyelvi emlékezet hiánya lép fel, a mondatalkotás hibás lesz, az írási, olvasási, számolási készség romlik, vagy elfelejtődik stb. Az afázia nagyon komoly, a mindennapi életet megnehezítő, sok esetben ellehetetlenítő baj. A megfelelő szakemberek segítségével és a beteg akaraterejének, kitartásának felhasználásával ugyanakkor nagyon is javítható a dolog.