Számos olyan híres embert ismerünk, aki ismertté vált az egész világon, pedig életét nehezítette, hogy valamilyen fogyatékossággal kellett élnie. Beethoven, Frida Kahlo, Hellen Keller és még sorolhatnánk. Sok tudós, orvos választ olyan kutatási területet, szakmát, amiben személyesen vagy közvetve érintett. Nagyon sok találmány , felfedezés is született ilyen „családi” körülményekből adódóan.

A telefont és sok minden mást is, amit ma használunk, Alexander Graham Bell találta fel hasonló élethelyzetnek köszönhető.

Bell 1847 márciusában született Edinburgh-ben, Skóciában. Tizenkét éves volt, amikor édesanyja kezdte elveszíteni a hallását és később teljesen siket lett. Bell ezért megtanult ujj-jelekkel kommunikálni és ő tolmácsolt az édesanyja számára. Nyilvánvalóan ez a helyzet vezetett oda, hogy hallásjavító készülékekkel kezdjen kísérletezni, aminek során jutott el később a telefon feltalálásához.

Bell édesapja (Alexander Melville Bell) is sokat foglalkozott a siketek problémájával, kidolgozott egy „visible speech”, azaz „látható beszéd” –nek elnevezett fonetikia rendszert, ami a siketek hangzó beszédre tanításának ragyogó eszközévé vált. A stafétabotot az idősebb Bell hamar átadta fiának. A család 1870-ben Skóciából Kanadába költözött. Egy évre rá Bostonba hívták a Siketnémák Intézetébe, hogy előadást tartson a látható beszéd módszeréről. Ezt az előadást az akkor mindössze 24 éves fiára bízta, aki aztán világhírűvé is tette a módszert.

Alexander Graham Bell nevéhez nem „csak” a telefon (ennek feltalálói jogosultságát egyébként vitatják, de kétségtelen, hogy 1876-ban az ő nevével szabadalmaztatták) és a látható beszéd siket oktatási rendszer kapcsolódik, hanem számos egyéb találmány is. 8 önálló és 12 másokkal együtt kidolgozott szabadalmat nyújtott be.

Így például a légzést segítő vastüdő, a hallásvizsgáló audiométer is az ő találmánya és kutatott alternatív üzemanyagok után is. Utolsó szabadalmát 75 éves korában nyújtotta be a leggyorsabb szárnyas hajóról, ami ma is létezik.

Kreativitását és zsenialitását dicséri, hogy neki köszönhetjük a máig igen népszerű National Geographic Magazin mai kinézetét a sok és különleges képpel és színvonalas írással. Amikor ugyanis 1898-ban az újságot kiadó National Geographic Society elnökévé választották, első dolgai közé tartozott a lap korszerűsítése, amit vejével Gilbert Grosvenorral hajtott végre. A mára világhírűvé vált, mértékadó nemzetközi tudományos magazin, a Science egyik megalapítója is ő volt.

Bell 1922-ben bekövetkezett haláláig élt feleségével, Mabel Hubbarddal, egy gazdag bostoni ügyvéd lányával, akit 1877-ben vett feleségül. Mabel öt éves korától volt siket. Házasságukból két kisfiú és két kislány született.