Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a magyar közoktatás, esetenként annak fejlesztése érdekében végez kutatási, fejlesztési, innovációs és szolgáltatási tevékenységet. Az Intézet igazgatóját, dr Kaposi József Főigazgatót az OFI sporttal kapcsolatos tevékenységéről kérdeztük. A beszélgetés aktualitását az a sajtótájékoztató adta, amely alkalmával az OFI és a FODISZ (Fogyatékosok Országos Diák és Szabadidősport Szövetsége, www.fodisz.hu ) keretmegállapodást írt alá.

A FODISZ (Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége; www.fodisz.hu) idén május 22-25 között rendezi meg hagyományos Zánkai Diáksport Fesztiválját, amin közel 700 fogyatékossággal élő diák vesz részt az ország húsz megyéjéből.

A versenyzők atlétika, labdarúgás és zsinórlabda, erőemelés sportágakban versenyeznek. A látás, mozgás és hallássérült diákok között vannak olyanok is, akik két sportágban is neveztek, labdarúgásban és atlétikában is.

Forrás: FODISZ.HU

C.G. Jung: ,,Nem az vagyok, ami megtörtént velem. Az vagyok, amivé válni akarok."

A mandala köralakú, koncentrikus ábra. Eredetét tekintve egy bonyolult, képben megfogalmazott ima, amit a buddhista vallásban ma is alkalmaznak. A szó szanszkrit eredetű, kört, középpontot jelent, s a test és a lélek, a személyiség spirituális-univerzális felépítésére utal. A mandala készítés nagyon kreatív dolog. A liturgikus életben azt tartják, hogy minden egyes mandalának, legyen az festett, faragott, rajzolt, egészen apró, vagy akár több méteres is, más-más a jelentése és hatása.

Az európai orvostudomány és pszichiátria C.G.Jung nyomán a mandalafestést terápiás eszközként emelte kelléktárába, s használja, hogy közelebb férkőzhessen a sérült lélek megismeréséhez, s egyúttal gyógyítson is általa.

Amikor a betegeket mandala festésére kérik,csupán annyit kérnek hogy a kiindulópont a kör legyen. Azon belül már szabadon lehet alkotni. A mandalán megjelenik alkotója lelkiállapota, amiből a szakember nagyon sok mindent le tud olvasni. Egyetlen rajz is sokatmondó lehet, de a lényeg azon van, hogy több rajz készüljön, amit később a páciensek a terapeutával közösen kielemeznek

Az autentikus mandalát legtöbbször egyszerű geometriai formákból építi fel készítője. A terápiás festés-rajzolás is ebből indul ki, s így a képen hangsúlyozottabban jelennek meg az elvont szimbólumok (persze van aki egyszerű történéseket, pálcika embereket rajzol bele), mint más művészetterápiás céllal készített alkotásokon. Éppen ezért könnyebb következtetni a mandalafestményekből alkotójának közérzetére, lelkiállapotára, érzelmi konfliktusaira, hangulati labilitására.

„A hit, hogy sikerülhet”

Szlovák Dorinával beszélgettünk. Ő egy 21 éves, melegbarna szemű, kerekesszékes lány, akivel komolyabb és vidámabb dolgokról is beszélgettünk egyaránt. Modellkedni is szeretne, így partnerével megalapította az Ability Fashiont.

- Mesélnél magadról pár szóban az olvasóinknak?!

- Huszonegy éves vagyok és a Corvinus Egyetemre járok Kommunikáció és Média szakra. Tovább akartam tanulni, mert fizikai munkát nem tudok végezni.Magam is segítségre szorulok és talán diplomával könnyebb lesz munkát találnom és többet is kereshetek. Szeretek írni, a média is érdekel, ezért választottam ezt a szakot. Sok barátom van, szeretek bulizgatni. Három hónapja vagyok együtt a barátommal.

Jelenleg a II. kerületben, a MEREK-ben (Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja) lakom, de nemsokára el kell költöznöm, egy idősek otthonába. A barátaim ezt nagyon ellenzik, szerették volna, ha együtt megyünk valahova, de más okokból így alakult.                                                                 

- Az Ability Fashiont Budai Gergellyel alapítottátok, mi ez tulajdonképpen?

- Ez egy olyan civil szervezet, ami sérült embereket próbál képviselni összefüggésben a divattal, az öltözködéssel, a mindennapi élettel. Ügynökségként nem tudunk működni, - aminek főképp anyagi okai vannak -, de szeretnénk, ha a hozzánk fordulóknak tanácsot tudnánk adni ahhoz, hogy teljes életet tudjanak élni, ha boldogulni akarnának ezen a területen is. Van Facebook oldalunk, csoportunk is. Én saját magamat is szeretném megmérettetni a divatfotózás, modellkedés területén. Készült rólam portfólió, profi sminkessel, fotóssal, volt pár fellépésünk is. Külföldön számos példa van arra, hogy mozgássérülteket alkalmaznak modellként, vagy különböző kampányfilmekben, klipekben, akár címlapfotón is. Nálunk egyáltalán nem jellemző, hogy szerepeltetnének kerekesszékeseket. Szemléletváltásra lenne szükség.

Simon Csaba 37 éves, születése óta mozgáskorlátozott, két felső végtagjának hiányával született. Akaraterejével azonban gyerekkorától pótolni igyekezett ezt a hátrányt. A sport fontos segítség volt a kezdetektől fogva.

-  Mikor kezdett úszni?

- Már öt éves koromban elkerültem otthonról, a szülői háztól. Az általános iskolát a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonban végeztem Budapesten. Itt, a tornaórák keretében ismertettek meg az úszással, heti két nap uszodás tornaóra volt. A kezdeti szárnypróbálgatások meghozták a kezdeti sikereket is. Kezdetben házi versenyeken, gyermekversenyeken, majd országos bajnokságokon vettem részt, később nemzetközi versenyeken. Európa –bajnokságon, Világbajnokságon, Paralimpián.

- A sport mellett tanulni is volt ideje, hiszen nálunk a Rehabjobnál informatikusként jelentkezett.

- Az általános iskola után leérettségiztem és a SZÁMALK Konzultációs Központjában középfokú szoftverüzemeltetői szakot, majd a felsőfokú gazdasági informatikus szakot végeztem el.

Ki gondolná, hogy a zsonglőrködés nem csak vidámságot okozó, szemkápráztató szórakozás, hanem adott esetben gyógyító, fejlesztő tevékenység is? Ráadásul gyerekeknek is, hiszen számos olyan része van, amit nem annyira nehéz megtanulni. Az egészhez persze kell egy olyan ember, mint Gallyas Veronika, akinek elsöprő energiája és tudása lehetővé teszi mindezt. A végzettsége szerint közgazdász és több nyelven beszélő amatőr zsonglőr Veronika a Magyar Zsonglőr Egyesület egyik alapító tagja és elnöke. Tanul és utazik, szervez és fellép közösségi eseményeken. Közben pedig beteg és hátrányos helyzetű gyerekeket és fiatalokat von be a cirkusz, a zsonglőrködés tudományába.

- Kik ezek a gyerekek, akiket a zsonglőrködéssel gyógyítani, fejleszteni, lelki egészségüket támogatni lehet?

- Hátrányos helyzetben lévő csoportokkal már több, mint 10 éve folyamatosan foglalkozunk, de jelenleg három fő célcsoport van. A sajókazai és alsózsolcai dr.Ámbédkar iskola mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű gyerekei,fiataljai (www.ambedkar.hu), a pesterzsébeti Pince klub fiataljai, és a Heim Pál Gyerekkórház pszichiátriáján ápolt gyerekek.

- A különböző csoportoknál nyilván mások a problémák és a zsonglőrködés más és más elemei azok, amik pozitívan hatnak. Elmagyarázná ezt?

- A dr. Ámbédkar iskolába szociálisan súlyos hátrányban lévő, nagyrészt etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek, fiatalok járnak. Az iskola célja, hogy érettségihez juthassanak ők is, akik amúgy nagyon is könnyen kieshetnek az iskolai oktatásból. Tavaly talált meg az iskola bennünket és mint cirkuszi szociális munkások segítünk céljaik elérésében.

Általában a roma gyerekek önértékelése nulla és nem gondolják magukról, hogy szerethetőek lennének. Kevés az önbizalmuk és sokszor a szociális képességeik fejlesztésére is szükség van. A zsonglőrködés erősíti az empátiás képességeiket, meg kell tanulniuk együttműködni, csoportban dolgozni.

Számos olyan híres embert ismerünk, aki ismertté vált az egész világon, pedig életét nehezítette, hogy valamilyen fogyatékossággal kellett élnie. Beethoven, Frida Kahlo, Hellen Keller és még sorolhatnánk. Sok tudós, orvos választ olyan kutatási területet, szakmát, amiben személyesen vagy közvetve érintett. Nagyon sok találmány , felfedezés is született ilyen „családi” körülményekből adódóan.

A telefont és sok minden mást is, amit ma használunk, Alexander Graham Bell találta fel hasonló élethelyzetnek köszönhető.

Bell 1847 márciusában született Edinburgh-ben, Skóciában. Tizenkét éves volt, amikor édesanyja kezdte elveszíteni a hallását és később teljesen siket lett. Bell ezért megtanult ujj-jelekkel kommunikálni és ő tolmácsolt az édesanyja számára. Nyilvánvalóan ez a helyzet vezetett oda, hogy hallásjavító készülékekkel kezdjen kísérletezni, aminek során jutott el később a telefon feltalálásához.

Bell édesapja (Alexander Melville Bell) is sokat foglalkozott a siketek problémájával, kidolgozott egy „visible speech”, azaz „látható beszéd” –nek elnevezett fonetikia rendszert, ami a siketek hangzó beszédre tanításának ragyogó eszközévé vált. A stafétabotot az idősebb Bell hamar átadta fiának. A család 1870-ben Skóciából Kanadába költözött. Egy évre rá Bostonba hívták a Siketnémák Intézetébe, hogy előadást tartson a látható beszéd módszeréről. Ezt az előadást az akkor mindössze 24 éves fiára bízta, aki aztán világhírűvé is tette a módszert.

Alexander Graham Bell nevéhez nem „csak” a telefon (ennek feltalálói jogosultságát egyébként vitatják, de kétségtelen, hogy 1876-ban az ő nevével szabadalmaztatták) és a látható beszéd siket oktatási rendszer kapcsolódik, hanem számos egyéb találmány is. 8 önálló és 12 másokkal együtt kidolgozott szabadalmat nyújtott be.

Fogyatékosságbarát munkahely díjat kapott a XI. és a XVI. kerületi önkormányzat polgármesteri hivatala, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara valamint öt, megváltozott munkaképességű embert foglalkoztató cég hétfőn Budapesten.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Salva Vita Alapítvány, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület közösen átadott díjának célja, hogy elősegítse az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár az elismerések átadásán arról beszélt, hogy a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása nemcsak a munkavállalók számára előnyös - mert így eltartottból értékes munkát végző emberekké válhatnak -, hanem a munkahelyi közösségek is sokat nyerhetnek velük. Az államtitkár arra biztatta a munkaadókat, hogy minél több megváltozott munkaképességű embernek adjanak munkát, mert szavai szerint hosszabb távon megtérül ez a bizalom.

A különböző törvényi szigorítások –amelyek a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékkal élők munkába állását segítik – még sehol sem voltak, amikor 2006-ban a McDonald’s-nél már dolgozni kezdtek fogyatékossággal élők. Kóré Ágnes HR koordinátor ott volt már a kezdeteknél is, amikor belevágtak abba, hogy nem teljesen egészséges embereket is felvegyenek a cég csapatába. Az eltelt időszak és a jelen tapasztalatairól beszélgettünk.

- Közel nyolc évvel ezelőtt egyáltalán nem volt jellemző egyetlen cégre se Magyarországon,hogy fogyatékossággal élőket „keressenek’ munkatársaik közé. Sajnos manapság is nagyrészt csak a szigorítások miatt fanyalodnak rá a munkaadók erre. Hogyan volt ez Önöknél már akkor?

- A McDonald’s-ra jellemző a sokszínű vállalati kultúra, munkavállalóink között nem teszünk semmilyen megkülönböztetést. 2006-ban vetődött fel először, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztassunk, az akkori HR vezetőnk támogatásával. A Salva Vita Alapítvány segítségével kezdtük a közös munkát és először három szellemi sérült munkavállalónak tudtunk munkalehetőséget biztosítani. A közös munkának eredményesnek bizonyul, amihez nagyban hozzájárul a Salva Vita Alapítvány munkatársainak erőfeszítései, a mentori tevékenység, amivel a megváltozott munkaképességű munkavállalók integrálását segítették. Az első időszak sikerei nehézségekkel is jártak én magam is sokat tanultam a program indulása alatt és az eltelt időszakban. Azóta persze már sok tapasztalatot szereztünk és látjuk, hogy megállják a helyüket azok a dolgozók is, akik valamilyen okból kifolyólag megváltozással kell hogy éljenek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. 41321 számú pályázati finanszírozásának köszönhetően 2014 májusáig 230 fogyatékkal élő személyt részesítünk álláskeresési tanácsadásban, továbbá rehabjob.hu portálunk is megújul.