Szeretnénk, hogy minél hamarabb és hatékonyabban találjatok állást, a rehabjob.hu adatbázisának karbantartóiként és közvetítőként is találkozunk olyan jellegzetességekkel munkánk során, amiket a közeljövőben megosztunk veletek, illetve ezen felül igyekszünk tanácsokat is adni nektek.

A következő hetekben, általánosságban az álláskeresésről megváltozott munkaképességűeknek témában olvashattok, mert több alkalommal tapasztaltuk, hogy félreértések, pontatlanságok vannak ezzel kapcsolatban! Igyekszünk minél inkább specifikusabban, csak nektek szólóan üzenni, mint közvetítő cég és, mint oldalműködtető, mert a sajtóban sajnos elég általános gyakorlati tanácsokat olvashattok.

Ha látássérültek vagy vakok jutnak eszünkbe, legelőször talán a fehér bot, a vakvezető kutya, a Braille-írás jut először eszünkbe, és az, milyen rossz lehet nekik, hogy nem látnak, hiszen ki vannak zárva a munka világából is. A következő beszélgetésünk után azonban rá kellett jönnünk, hogy ez egyáltalán nem így van, sőt! A született vagy szerzett fogyatékossággal való együttélés alakulása nagyrészt személyiség-, helyzetfüggő, és a társadalom  viszonyulása is befolyásolja azt, ki hogyan érzi magát a bőrében.

Tillmann Zsolttal, aki látássérült, nagyon megnyerő benyomást tett ránk. Foglalkoztatás-szervezőként dolgozik a Vakok Állami Intézetében. Főfeladata, hogy látássérült ügyfeleit munkához juttassa. Végzettsége szociális munkás, szociálpolitikus, így a segítő szándék mellett szakmai ismereteivel is hozzá tud járulni az ügyfelek életminőségének javulásához.

Kedves Olvasóink!

Nálunk járt az Esély című műsor stábja, így lehetőségünk nyílt fogyatékosság-barát munkahelyként bemutatkozni, megismerhetitek kollegáinkat, és elmondjuk: miért vagyunk együtt  jó csapat!

Múlt heti bejegyzésünkben olvashattatok az Egyenlő Bánásmód Hatóság működéséről és arról, mik is a védett tulajdonságok. Mostani bejegyzésünkben, ígéretünkhöz híven, bemutatjuk képzéseiket, workshopjaikat és kutatásukat

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2009 áprilisában indította el azt az Európai Uniós támogatású TÁMOP 5.5.5. programot, amelynek fejlesztései és szakmai programjai elsősorban az egyenlő bánásmód és a diszkriminációmentesség elvének társadalmi tudatosítására irányulnak.  Lehetővé vált a program kereteiben az is, hogy a hatóság speciális tudását, és azt a jogalkalmazói tapasztalatot, amelyet az Egyenlő Bánásmód Hatóság megalakulása, 2005 óta felhalmozott, széles körben megoszthassák.    

Dr. Pánczél Márta főosztályvezető, a TÁMOP Programiroda vezetője beszélt arról, hogy a pályázat segítségével mit sikerült elérniük.

Korábban az Egyenlő Bánásmód Hatóság csak Budapesten működött. Most referensi hálózat dolgozik országszerte. Ez is a pályázati pénzeknek köszönhető?

-Igen, ennek a forrásnak köszönhetően hozhattuk létre a referensi hálózatunkat 2009-ben. Minden megyeszékhelyen heti 4 órában ingyenes ügyfélfogadást tartanak a referensek, illetve minden hónapban mindig másik kistérségbe is ellátogatnak. A Hatóság ilyen módon közelebb tudta vinni a szolgáltatásait az emberekhez. Referenseink komoly kiválasztási procedúrán estek át, mindannyian kiváló tudással, ügyfélfogadásban szerzett tapasztalattal rendelkező ügyvédek. Ők meg is szűrik a Hatósághoz befutó ügyeket, mert sok nem az EBH hatáskörébe tartozó problémával is felkeresik őket az ügyfelek. A referenseink másik fontos feladata, hogy megyei településeken szakmai, civil és média partnerséget alakítsanak ki annak érdekében, hogy minél hatékonyabban lehessen érvényesíteni az egyenlő bánásmód elvét és megismertessék a lakossággal az EBH által nyújtott lehetőségeket.

A RehabJob csapata is felfigyelt arra, hogy az elmúlt hetekben számos rádió és tévécsatornán, újságban és más felületeken találkozhattunk azzal a hirdetéssel, ami felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben valamilyen védett tulajdonságunk miatt hátrányos megkülönböztetés ér, van egy fórum, egy hatóság, amelyhez védelemért fordulhatunk. Védett tulajdonság, hatóság, védelem? Egyáltalán mi az a védett tulajdonság? Van egy Hatóság, ami foglalkozik azzal, ha hátrányosan megkülönböztetnek? Bennünk is felötlöttek kérdések, ezért felkerestük az közintézményt, hogy megismerhessük a működését és hogy tulajdonképpen, hogyan is tud segíteni.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) célja a reklámkampány elindításával részben épp az volt, hogy felkeltse a figyelmet és tudatosítsa az emberekben, hogy van joguk megvédeni magukat, amennyiben az úgynevezett védett tulajdonságok valamelyike okán sérelem, megkülönböztetés éri őket.

A Hatóság weboldalán részletesen és jogi precizitással megfogalmazottan tudhatja meg az olvasó, melyek is ezek a védett tulajdonságok. Ilyen az, ha valakit a bőrszíne, nemi vagy faji hovatartozása, életkora, vagy egészségi állapota, politikai véleménye, anyasága stb. miatt  hátrányos helyzetbe hoznak.

Dr. Gregor Katalint, a Hatósági és Jogi Főosztály vezetőjét kérdeztük arról, hogy milyen esetekben keresik meg őket a legtöbbször és mit csinálhat ilyenkor a Hatóság,hogy megvédje a hozzájuk forduló jogait?

A társadalmi kirekesztés leginkább az értelmi fogyatékossággal élők csoportját sújtja.  Aki közelebbről ismer akár egy ilyen fogyatékkal élő személyt is, már is felötlik benne a kérdés: ,,De hát, miért? Mi ennek az oka?” Talán legfőképpen a velük kapcsolatos tapasztalat és élmények hiányára vezethető ez vissza, de ennél azért összetettebb ez a társadalmi probléma. Cikkünkben bemutatunk egy olyan civil szervezetet, mely számukra nyújt szolgáltatásokat, és ennek révén már több mint 20 éves kemény munkával sikerült a hétköznapokban láthatóbbá tenni ügyfeleiket a társadalom és a munkáltatók számára. A sikerekhez vezető út folyamatos fejlődést követel egy szervezettől, így a Salva Vita Alapítvány is a megújulásra és a szakmai színvonalra helyezi a hangsúlyt tevékenysége során. Munkatársai több nemzetközi kutatásban is közreműködtek, széles partneri hálózatot építettek ki és közhasznú civil szervezetként pályázati forrásból tudják fönntartani szolgáltatásaikat, melyek működése a pályázati lehetőségek beszűkülése miatt sokszor veszélybe került már.

Jásper Évával beszélgettünk, aki szociális munkás és szociálpolitikus és az Alapítvány szakmai vezetője.

- Miért épp az értelmi fogyatékosok a kiemelt célcsoportja tevékenységüknek?

- Mindig is alapvetően fontosnak tartottuk, hogy autizmussal élőket és értelmi sérült embereket lássunk el, mert ők azok, akiknek a legtöbb támogatás kell ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni. Az ő munkába állításuk nem egy szokványos munkaerő-közvetítés! Speciális módszertanra és személyre szabott szolgáltatásokra van szükség ahhoz, hogy az ő nyílt munkaerő-piaci munkavállalásukat segíteni tudjuk.

A vállalati attitűd vizsgálat összefoglalója a REHABJOB.HU 2012-es kutatási eredményei alapján készült

Mondjátok emberek, ez már Európa? [1]

2004 óta politikailag ismét Európa részei vagyunk. Akinek volt szerencséje hazánktól nyugatabbra eső európai városokban járni, az megtapasztalhatta, ott kicsit mást jelent ez a szó: Európa. Bizonyára sokan jártak már például Frankfurtban. Lenyűgöző város, szó se róla, de talán nem ez a legszembeötlőbb. Az utcákon ott jóval több más embert lehet látni. Meg a stadionok nézőterein is. Meg mindenütt. Más embert: például fogyatékossággal élőt. Na, persze – mondhatjuk – a németeknek már csak ilyen jól megy a soruk; van elég pénzük arra, hogy példának okáért utcai szinteket áthidaló liftekkel oldják meg a kerekes székesek akadálymentes közlekedését. Az igazság az, hogy ez csak a történet egyik fele. A másik fele az odafigyelésből és a sorsközösség vállalásából fakad.

Hogy állunk ezen a téren mi, magyarok? Emberszámba vesszük-e embertársainkat akkor is, ha a mindennapi élet szerves részéről, a munkáról van szó? A fogyatékossággal élők pedig számíthatnak-e munkalehetőségre és toleranciára? A REHABJOB.HU (a JOBGROUP megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerőpiaci reintegrációjával foglalkozó üzletága) hazánkban példa nélküli vállalkozásba fogott: nagyszabású kutatást végzett, hogy e speciális terület foglalkoztatói és munkavállalói oldaláról eddig nem ismert adatok és információk kerüljenek napvilágra, ezzel is segítve a fogyatékossággal élők társadalmi-, munkaerőpiaci beilleszkedését.