Diával munkánk során találkoztunk, és nagyon szimpatikusnak találtuk a személyiségét, így készítettünk vele egy interjút arról, milyen hallássérültként állást keresni és találni.

Diával 29 éves. Ugyanolyan ambíciókkal bír, mint bármelyik korosztályabeli fiatal nő. Szeretne azzal foglalkozni, ami érdekli és dolgozni lehetőleg olyan munkakörben, ami megfelel az elképzeléseinek. Csakhogy az ő dolgát nehezíti, hogy hallássérült. Sajnos ez a mai nehéz gazdasági helyzetben fokozott hátránynak bizonyul. Ilyenkor kevés az akaraterő és jó, ha van segítség.

- Mióta vagy hallássérült?

- Így születtem. Anyukám fél éves koromban vette észre, hogy nem figyelek, amikor szólít. Az orvosok nem akarták elhinni, hogy bármi bajom is lenne, de végül belátták, hogy sajnos Édesanyámnak van igaza. Azóta hordok hallókészüléket mindkét fülemben.

- Az általános vagy középiskolában jelentett ez problémát a számodra?

- Általános iskolában csúfoltak a fülem miatt, de aztán középiskolában elfogadóbbak voltak velem, meg jobban meg is tudtam védeni magam.

Kedves Olvasóink!

Egy olyan munkáltatónál jártunk, aki nemcsak környezetbarát nyomdai eljárásokban jár élen, hanem a társadalmi felelősségvállalás más területén is: megváltozott munkaképességűeket alkalmaz több éve.

A Folprint Zöldnyomda Kft. alapelve, hogy környezettudatosan működjön, környezetbarát anyagokat és technológiákat alkalmazva. Ugyanilyen fontos az is számukra, hogy a társadalmi szerepvállalás részeként megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztassanak. Dr. Szabó Tímea a cég ügyvezető igazgatója azt mondja, természetesen a gazdasági előnyöket is számba veszik akkor, amikor az előírt létszámban megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő munkatársat alkalmaznak.

 A rehabilitációs hozzájárulás (964500.-Ft/kvótából hiányzó fő/év) befizetése alóli mentességen kívül további adókedvezményeket is igénybe tudnak venni alkalmazásukkal.

          Forrás: Folprint Zöldnyomda Kft.

- Milyen munkakörökben dolgoznak és hány fő megváltozott munkaképességű munkatársuk van?

A jelnyelv  a vizuális kifejezésmód, kódrendszer legfejlettebb formája. Legnagyobb számban a siket  emberek használják és ugyanolyan nyelvnek számít mint bármilyen más beszélt nyelv, az angol, a kínai vagy az orosz stb. Hasonló nyelvi  törvényszerűségek, szabályok (hangtan, alaktan,mondattan, szókincs alakulása stb.) határozzák meg használatát is. Hazánkban 2009 óta egy törvény nyomán hivatalos nyelvnek számít.(A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény)

Forrás: Kossuthwebradio.blogspot.hu

Sokan azt gondolnák, hogy a jelnyelv nemzetközi, holott erről szó sincs. Minden egyes országban más és más nyelvet beszélnek a siketek. Mi több a jelnyelvek nyelvcsaládokba csoportosíthatóak és adott országon belül még  jelnyelvi  nyelvjárások is vannak!

Kedves Olvasóink!

A Foglalkozási Rehabilitációs TudásTár honlapján bukkantunk rá egy hasznos táblázatra, mely összefoglalja a minősítési rendszert (milyen kategória, milyen százalék) és a keresetkorlátokat is.

Fontos a táblázatokat úgy nézni, hogy ki új igénylő és ki az, aki már 2012. év előtt is részesült ellátásban.

A táblázatok tájékoztató jellegűek, nem minden részletre kiterjedőek, ha további kérdéseitek vannak, akkor az NRSzH Rehabilitációs Szakigazgatási Szervénél tudtok további, pontos tájékoztatást kapni!

Rehab. kártyáról és megváltozott munkaképességűeknek szóló állásajánlatokból szeretnél szemezgetni, akkor a honlapunkon megteheted.

Facebook oldalunkon több napi aktualitást is nyomon követhettek; értesítettünk titeket arról is, hogy ellátogatunk állásbörzére, ahol akár személyesen is találkozhatunk, kérdéseitekre válaszokat kaphattok. Benyomásainkról és az ott történtekről olvashattok!

Június 3-án a RehabJob csapata állásbörzén vett részt. A börzét a XV.kerületi Önkormányzat ESZI Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (MUFTI) szervezte az Újpalotai Közösségi Házban. A rendezvényen közel harminc munkaadó szervezet vett részt. Az álláskeresésen túl a szervezők hasznos információkkal kívánták segíteni az ide látogatókat, így tájékoztatást adtak különféle képzésekről, a külföldi munkavállalásról, önkéntességről és többek között grafológiai, jogi tanácsadással is szolgáltak.

Fundák Eszterrel készítettünk interjút RehabJobosokként. Habár első ízben álláskeresőként találkoztunk vele,  személyes történetét megismerve mégis úgy gondoljuk, hogy kitartása és élettörténete példaértékű. A vele készült beszélgetésben olvashattok arról, milyen mozgássérültként tanulónak lenni, miért is fontos az ,,épek” között lenni a szegregáció helyett, illetve ismét megbizonyosodtunk arról, hogy bárki személyiségében léteznek olyan erőforrások, melyeket mozgósítva változásokat idézhet elő mások javára.

Fundák Eszter augusztusban lesz harminchárom  éves, házas, felsőfokú végzettségű és mozgássérült. Eszter koraszülöttségéből adódóan vált mozgássérültté. Sajnos 1980-ban, amikor született, még  nem álltak rendelkezésre olyan korszerű inkubátorok, amelyek olyan szinten képesek lettek volna segíteni  a koraszülött kisbaba egészséges fejlődését, mint manapság. A születéskori hátrányokat a családi háttérnek  és Eszter akaraterejének köszönhetően viszont sikerült kiegyenlíteni és ma ez a fiatal nő teljes életet él.

Mai bejegyzésünkben kollegánkkal, Markos Ádámmal, aki esélyegyenlőségi szakértő, olvashattok interjút. Ádám munkája során jogi tanácsokkal látja el a RehabJobot és naprakész minden olyan jogi témában, ami a fogyatékossággal élőket és a megváltozott munkaképességűeket érintheti. Külföldi és hazai tanulmányai során a fogyatékossággal élők jogaival kapcsolatos kérdésekre szakosodott. Jelenleg még tanul, két diploma megszerzésének küszöbén áll. Jogi és nemzetközi tanulmányok egyetemi végzettségét akarja felhasználni arra, hogy a hazai területen is megvalósuljon a fogyatékossággal élők minél teljesebb körű integrációja.

Ajánljuk nektek az alábbi cikk elolvasását, mert komplexen és röviden összefoglalja azt, mi is a helyzet ma Magyarországon megváltozott munkaképességűek alkalmazást illetően. Az év elején több sajtóközleményben megjelent, hogy 62 milliárd forint rehabilitációs hozzájárulást fizettek be a cégek, ami 60000 ezer kihasználatlan álláshelyet jelent.

Ez azt jelenti, hogy több cég inkább befizette a hiányzó létszáma után a 964500Ft/fő/év összeget, minthogy megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmazzon.