Diával munkánk során találkoztunk, és nagyon szimpatikusnak találtuk a személyiségét, így készítettünk vele egy interjút arról, milyen hallássérültként állást keresni és találni.
Diával 29 éves. Ugyanolyan ambíciókkal bír, mint bármelyik korosztályabeli fiatal nő. Szeretne azzal foglalkozni, ami érdekli és dolgozni lehetőleg olyan munkakörben, ami megfelel az elképzeléseinek. Csakhogy az ő dolgát nehezíti, hogy hallássérült. Sajnos ez a mai nehéz gazdasági helyzetben fokozott hátránynak bizonyul. Ilyenkor kevés az akaraterő és jó, ha van segítség.
- Mióta vagy hallássérült?
- Így születtem. Anyukám fél éves koromban vette észre, hogy nem figyelek, amikor szólít. Az orvosok nem akarták elhinni, hogy bármi bajom is lenne, de végül belátták, hogy sajnos Édesanyámnak van igaza. Azóta hordok hallókészüléket mindkét fülemben.
- Az általános vagy középiskolában jelentett ez problémát a számodra?
- Általános iskolában csúfoltak a fülem miatt, de aztán középiskolában elfogadóbbak voltak velem, meg jobban meg is tudtam védeni magam.